Nyitókép forrása: commondreams.com

 

Nem lesz annyira kínos Joe Biden amerikai elnök európai munkalátogatása (NATO-kongresszus lesz Brüsszelben), annak ellenére, hogy a kirobbant régi-új lehallgatási botránynak szegről-végről ő is főszereplője. A releváns európai vezetők nagyon óvatosan, él nélkül nyilatkoznak az esetről. Ahogy arról nemrég beszámoltunk, oknyomozó újságírók egy csoportja kiderített, majd megszellőztette, hogy az Egyesült Államok Dánia tudtával , sőt közreműködésével lehallgatta Európa vezető politikusait, köztük Angela Merkelt német kancellárt is. Az ügyben francia, norvég és svéd politikusok is érintettek.

 

Emmanuel Macron francia államfő azt hangoztatta, hogy szövetségesek között „nincs helye gyanúnak”, azért várnak az egyértelmű válaszokra. Mint mondta, felszólította amerikai és dán partnereit, hogy „osszanak meg vele minden releváns információt”. Azt is mondta, ragaszkodik ahhoz, hogy az amerikai-európai kapcsolatok a bizalmon alapuljanak.

 

A francia államfő semmitmondó nyilatkozata inkább az ügy tompítását szolgálja, és nem sok felháborodást tükröz. Főleg, mert úgy emlegeti a kölcsönös bizalmat, mintha mindkét fél (az USA és Európa is) hibáztatható lenne a helyzetért, pedig a botrány Washington és Koppenhága felelőssége. De még ennél is passzívabb nyilatkozatot tett Angela Merkel, aki az egész kémkedési ügy legfontosabb célpontja volt (gyaníthatóan azért, mert Merkel idén politikai nyugdíjba vonul, így ez a főszerep számára már nem sok kárt okoz).

 

 hirdetes_810x300  

„Csak támogatni tudom Emmanuel Macron szavait. (…) Ezeket a dolgokat már régen megvitattuk az NSA-val, és az akkori vizsgálatokkal kapcsolatos álláspontunk nem változott. (…) Megnyugtatónak találtam, hogy a dán kormány és a dán védelmi miniszter is világossá tette, mit gondolnak ezekről a dolgokról, és ebben a tekintetben megalapozottan bízhatunk nem csak a tények tisztásában, hanem a bizalmon alapuló kapcsolatok valódi megteremtésében”

 

fogalmazott Merkel, szavai pedig feltűnően kerülték a határozott, negatív kifejezéseket, lezártnak próbálja beállítani a botrányt – hiszen az először 2013-ban robbant ki – és túl akar lépni rajta a „bizalmi kapcsolatok” fél. A politikai retorika azonban nem áll összhangban a helyzet valódi súlyával.

 

Mindenki arra vágyik, hogy mihamarabb lecsengjen az ügy

 

Egyrészt, a lehallgatás módja, történetesen, hogy tenger alatti internetkábelekre csatlakozva elfogják a telefonbeszélgetések és szöveges üzenetek adatfolyamát, nem túl baráti lépés volt. Másrészt, a sajtóban megjelent oknyomozás alapját egy dán hírszerzési jelentés adta, amelyet még 2015-ben írtak. Vagyis a mindenkori dán kormány legalább 2015-től titkolta el partnerei elől az ügyet.

 

Aztán ott van az az összefüggés, amelyre dán szakértők hívtáj fel a figyelmet. És bár nyilvánvaló az elfogultságuk, mégis említésre méltó az álláspontjuk.

 

Martin Marcussen a koppenhágai egyetem kutatója és professzora szerint minden érintett fél számára a legrosszabbkor került napvilágra a lehallgatásról készült jelentés: közvetlenül azelőtt, hogy Joe Biden amerikai elnök Európába látogatna.

 

„Ez megzavarhatja Dánia kapcsolatait szomszédos országaival, ahogy az Egyesült Államok és európai partnerei viszonyát is.”

 

fogalmazott Marcussen. Kiemelte, hogy a lehallgatásra Barack Obama elnöksége idején került sor, amikor Joe Biden volt alelnök.

 

Jens Ringsmose, biztonságpolitikai egyetemi kutató Angela Merkel paszív nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, és úgy véli, hogy a botrány alig fog szerepet kapni Joe Biden európai látogatása idején.

 

Henrik Breitenbauch, aki a Koppenhágai Egyetem Hadtudományi Központjának vezetője, hasonlóan vélekedik az ügyről.

 

„A politikusoknak azt kell mutatniuk, hogy fel van háborodva, de valójában mindegyiküknek az az érdeke, hogy az ügy mihamarabb lecsengjen”

 

fogalmazott.

 

A dán sajtó egynémely publicistája elég egyértelműen elutasítja Koppenhága összejátszását az Egyesült Államokkal, ám arra is felhívják a figyelmet, hogy a német hírszerzés sem külön, amely szintén lehallgatta dán, lengyel, osztrák és amerikai partnereit, sőt, még a vagyoni egyenlőtlenségek ellen harcoló Oxfam szervezetet is. Erről még a Der Spiegel írt 2015-ben, szintén Edward Snowden legendás szivárogtatása nyomán.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.