Járványok, oltások, klíma és főleg amerikai geopolitikai dilemmák – pénteken rajtol a G7-es csúcs

Nyitókép forrása: inews.co.uk

Világjárványról, oltásokról, éghajlatváltozásról és főleg geopolitikai kérdésekről esik majd szó a péntektől vasárnapi tartó G7-es csúcson. A világ hét legnagyobb gazdasága (USA, Németország, Franciaország, Kanada, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán) mellett részt vesz rajta az Európai Bizottság és az Európai Tanács delegációja. A világ legbefolyásosabb gazdaságainak vezetői a délnyugat-angliai Cornwallban tárgyalnak majd. A kulisszák mögött olyan kényes kérdéseket is sejteni lehet, mint az Északi-Áramlat 2 és a nyugati világ Kínához való hozzáállása.

Az Egyesült Királyság hivatalos bejelentése szerint a főbb témák között szerepel majd a pandémia jelenlegi és jövőbeli kihívásai, az oltások, és helyet kapnak az olyan ideológiai tölteléktémák is, mint az éghajlatváltozás, amelyeknél azért nagyobb horderejű dilemmák is felmerültek a közelmúltban.

A G7-es országokon és az EU delegációin kívül vendégként ott lesznek még Ausztrália, India és Dél-Korea is. A meghívott „vendégek” összetétele inkább a Kínával szembeni fellépés témáját tükrözi.

   

A vezető politikusok a Carbis Bay Hotel & Estate épületében találkoznak, a környéket a brit hatóságok hermetikusan lezárják, betontorlaszokat és biztonsági kerítéseket telepítettek, a biztonságot pedig fegyveres rendőrök szavatolják majd.

Egymást követik a csúcstalálkozók

A házigazda britek nyilatkozata a világjárvány utóhatásairól és a jövőbeli járványok megfékezéséről beszél, annak ellenére, hogy a jelenlegi pandémia még koránt sem csengett le teljesen, sőt, Boris Johnson miniszterelnöknek épp tegnap kellett elismernie, hogy veszélyben van a brit korlátozások enyhítése, mert február vége óta nem látott magasságokba emelkedett a napi új esetszám.

A mostani találkozó persze csak egy része a következő napok eseménysorának. A G7-csúcs június 13-án véget ér, másnap azonban Brüsszelben NATO-csúcstalálkozóra került sor. Egy nappal később Joe Biden pedig Genfben (Svájc) Vlagyimir Putyin orosz elnökkel vesz részt személyes találkozón.

Bár a retorikában ezek kevésbé hangsúlyosan jelennek meg, az elmúlt hetek eseményei arra utalnak, hogy az Egyesült Államok enyhébb politikát alkalmazna Oroszország esetében, egyúttal pedig szorosabbra vonná össze a nyugati frakciót Kínával szemben. Az Egyesült Államok stratégiai figyelme az atlanti térségtől eltolódott a Dél-kínai-tengerre, és fókuszában már rég nem Oroszország vagy az ukrán válság áll, hanem Kína.

Vannak elemzők, akik szerint a Biden-adminisztráció engedékenysége az Északi Áramlat 2 kapcsán azt szolgálja, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Németországgal (és így Európával) és egyúttal távol tartsa Moszkvát a Pekinggel kötött szövetségtől. Érdemes kiemelni, hogy a nyugati irányba elfogult mainstream sajtó, valamint politikusok igen kesztyűs kézzel és óvatosan tálalták a nyilvánosság felé Washington azon döntését, hogy nem szankcionálja a német-orosz gázvezeték építésében részt vevő vállalatokat. Ezzel kvázi zöldet adtak az orosz gázfegyver bevetését lehetővé tevő projektnek.

Körkép.ks