Totális káosz, választások előtti manőverek és kötelező oltások Oroszországban a Delta-variáns árnyékában

Nyitókép forrása: bbc.com

Pénteken este érkezett a hivatalos megerősítés, hogy Oroszország az eredeti áron vásárolta vissza az orosz Szputnyik V vakcinák fel nem használt tételeit. Nagy valószínűséggel nem a korrekt politikai és gazdasági kapcsolatok miatt volt ilyen nagylelkű az orosz fél, sokkal inkább az áll a dolog hátterében, hogy Vlagyimir Putyin és pártja a 22-es csapdájába manőverezte magát nem túl hatékony vakcinázási programjával. Mivel szeptemberben Oroszországban is választások lesznek, Putyinék igyekeznek a népszerűtlen döntéseket arctalan helyi vagy regionális bürokratákra hárítani, de az emiatt elégtelen járványkezelés súlyos következményeit így is meg kell majd fizetni.

Oroszországban bizonyos ágazatokban és területeken bevezették a kötelező oltást, és az ebből fakadó társadalmi feszültség rányomja bélyegét az őszi választásokra, és ha nem is veszélyezteti Putyin és pártja, az Egységes Oroszország győzelmét, az arányokat kedvezőtlen irányba változtathatja.

Más arányok miatt azonban jobban kellene Moszkvának aggódnia. Oroszország átoltottsági aránya 15 százaléknál kevesebb, miközben hónapokig elegendő vakcina állt a rendelkezésre. A jelenlegi tempóban 2022 második felére sikerülne csak a lakosság 70 százalékának beoltása. Tekintettel arra, hogy Oroszországban már kezd felfutni a brit mutációnál 60 százalékkal fertőzőképesebb, és 7-8-as értékű reprodukciós rátával bíró Delta-variáns, a helyzet több mint aggasztó.

   

Ráadásul, Oroszország azon kevés országok közé tartozik, ahol az oltási hajlandóság a tavalyi évhez képest visszaesett. A felmérések azt mutatják, hogy idén áprilisban a megkérdezettek 62 százaléka utasította le a vakcinát, tavaly augusztusban ez az arány még 54 százalék volt.

Teljes a káosz

Az oltási hajlandóság megroppanásáért a szlovákiaihoz nagyon hasonló helyzet felelős. Teljes a káosz az intézkedések terén, és míg Szlovákiában a Szputnyik V vált a geopolitikai intrikák áldozatává, addig Oroszországban az állami propaganda a nyugati vakcinákba vetett bizalmat építette le sikeresen.

Pedig a következmények igen fájdalmasak lehetnek. Június végén Szentpéterváron és Moszkvában is megdőlt a napi esetszám maximuma – mindkét eddigi járványhullámot is beleszámolva. Az igen gyorsan és politikai pontszerzés céljából túlságosan is optimistán bevezetett lazításokat az emberek úgy értelmezték, hogy már nincs mitől félni.

Mindennek tetejébe az orosz oltóanyagba vetett bizalom is súlyos károkat szenvedett el. Nemrég például arról írt a világsajtó, hogy beoltott személyek is elkapták vírust. Az álhírekre és összeesküvés-elméletekre igen fogékony orosz médiatér miatt nagyon sokan ma úgy hiszik, hogy az orosz vakcinák hatástalanok.

A Kreml is sáros

Az egész helyzethez maga a Kreml is sokban hozzájárult. Putyin bejelentette ugyan, hogy Oroszországban gyártott vakcinát kapott, de nem volt hajlandó elárulni, hogy konkrétan melyik gyártó készítményéről van szó. Ez bizony ösztönözte a spekulációkat arról, hogy valójában nyugati vakcinával oltatta be magát.

Ha egyáltalán beoltatta, ugyanis a Kreml továbbra is érvényben hagyta azt a szabályt, hogy az orosz elnökkel személyesen találkozni akaróknak előbb tíznapos karantént kell tartaniuk.

Az átoltottság növelésének feladata a regionális kormányzókra hárul, akik viszont egymástól igen eltérő stratégiákat alkalmaznak a kötelező oltás és a korlátozások tekintetében is. Tény azonban, hogy Oroszország 85 szövetségi régiójából 23-ban már valamilyen kötelező oltási szabályt bevezettek. A legtöbb kormányzóság elrendelte, hogy a szolgáltatási és kereskedelmi egységek szüntessék be tevékenységüket, ha nem tudják igazolni, hogy munkavállalóik mindegyike be van oltva.

A kötelező oltások bevezetése – bár nem általános intézkedésről van szó – olyan mértékben növelte meg a vakcinák iránti keresletet, hogy nem jut elég oltóanyag minden régióba. Az orosz egészségügyi minisztérium adatokat nem közöl, de a Kreml becslései szerint az első adag oltással rendelkező oroszok harmada nem kapta meg a második adagot, pedig már hetek óta meg kellett volna.

A regionális politikai vezetőknek választaniuk kell: vagy kikényszerítik a magasabb átoltottsági szintet a lakosságból, de az befolyásolhatja a szeptemberi választások kimenetelét, vagy lazább intézkedéseket vezetnek be, de akkor az új hullám kiteljesedésekor kell megfizetniük a gazdasági károk árát.

Még mindig ugyanaz a dilemma

Jelenleg a regionális szinten több helyen előírták, hogy a szolgáltatói szektorban dolgozók 60 százalékát be kell oltani augusztus közepéig. Leningrádban ennél messzebbre mennek, ott 80 százalékos az elvárás, de csak szeptember 1.  határidő.

Moszkva a kötelező oltások mellett más intézkedéseket mellett elhatározta magát. Június 28-tól az éttermek csak azokat a vendégeket szolgálhatják ki, akik be vannak oltva, vagy rendelkeznek antitestekkel, mert igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen legfeljebb fél évvel korábban, illetva ha az adott vendég fel tud mutatni egy 78 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet. Papír alapú dokumentumokat sehol sem fogadnak el, csakis a QR-kódot az igazolásról.

Az országos káosz azonban politikai döntések és a felelősség kerülésének eredménye – mint ahogy más országokban is az. Várhatóan azonban a választások közeledtével, Vlagyimir Putyin elnök lehet majd az, aki kiutat kínál a helyzetből az intézkedések központosításából, ami nyilván kapóra jön majd neki. Addig pedig a népszerűtlen döntéseket miatti balhét arctalan vagy kevésbé ismert bürokraták viszik el.

Körkép.sk, stratfor.com