Blanka, Bianka
  • HUF: 364.09
  • USD: 1.16
  • 4 °C
  • 14 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

“9/11 milliomosok” és mélykorrupció – így törte meg az amerikaiak pénze a bimbózó afgán “demokráciát”

De nem csak afgán "szövetségesek", hanem nyugati beszállítók is jól kerestek az amerikai kormányzati szerződéseken

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Bernat Armangue

 

Hétezer háromszáz napon keresztül 290 millió dollár. Ennyibe került az Egyesült Államoknak az Afganisztánban folytatott háború és afgán nemzetépítés a Brown Egyetem Costs of War nevű projektje szerint. Kicsit érzékletesebben, az USA (kevesebb, mint) havonta költött annyit a háborúra Afganisztánban, mint Szlovákia az egészségügyre egész évben.
A felfoghatatlan összeg ellenére az amerikaiak által támogatott afgán kormány mindössze hat hét alatt összeomlott, a tálibok pedig alig kilenc nap alatt elfoglalták az összes tartományi fővárost. Az amerikai politikusok, élükön Joe Biden elnökkel az afgán politikusokat és hadsereget hibáztatták a történtekért. Az amerikai felelősségről természetesen nem esett szó a részükről. A CNBC azonban igen érdekes cikket közölt az amerikai dollármilliárdokból született afgán milliomosokról és az afgán állami korrupció mélységeiről.

 

Az Egyesült Államok azért támadta meg a tálibokat és kényszerítette őket a hatalom átadására, mert azok támogatták az al-Kaidát, azt a terrorszervezetet, amely felelős volt a 2011. szeptember 11-én elkövetett, 2977 ember haláláért felelős amerikai terrortámadásokat. A minap bezárták a kabuli amerikai nagykövetséget, és az USA után rengeteg ismeretlen sorsú fegyver, félkész építkezés, beruházási projekt és légibázis maradt hátra. Mindegyiket amerikai pénzből vásárolták.

 

“9/11 milliomosok”

 

Az amerikai dollár létrehozta a “szeptember 11-i milliomosok” körét, azon a fiatal, rendkívül gazdag afgánok csoportját, akik vagyonukat a külföldi hadseregek “vállalkozóiként” szerezték. Később, még ha közvetlenül nem is vettek részt az állami megrendelések kilobbizásában, családi összeköttetéseiket az államapparátussal és a hadurakkal arra használták, hogy bebiztosítsák maguknak a nagy pénzeket ígérő szerződéseket.

 

Így váltak az amerikai kormányzati szerződések az afgán “tömegkorrupció” hajtóerejévé, amely ironikus módon beszippantotta az országot és végül még azelőtt megtörte az afgán demokráciát, hogy az egyáltalán szárba szökkent volna.

 

“Erőfeszítéseik végső kudarca nem a lázadás volt. Hanem a véget nem érő korrupció”

 

nyilatkozta a CNBC-nek Ryan Crocker, kétszeres amerikai kabuli nagykövet. Szerinte az Egyesült Államok felelős az afganisztáni korrupció legnagyobb részéért. Több pénzzel árasztotta el az országot, mint amit az kezelni tudott volt, ezért szinte törvényszerű volt, hogy a korrupció megveti a lábát.

 

Tolmácsokból milliomosok

 

Az afganisztáni háború első éveiben, amikor az amerikai katonák még az al-Kaida terroristáira vadásztak és tálibokkal harcoltak, az amerikai támaszpontok ellátását helyi afgán vállalkozókra bízták. Irakban viszont más volt a helyzet, ott a támaszpontok ellátása nagy multinacionális cégek feladata volt.

 

Az USA neves egyszerűséggel a kormányzati szerződések átengedésével akarta biztosítani az afgán vezetés hűségét, vagy a nyílt Amerika-ellenes lázadás elkerülését. Ez a logika még a Pentagon hivatalos beszerzési politikájában is megjelent “Afghan First” néven. Ettől azt várták, hogy a gazdaságba pumpált amerikai pénz majd munkahelyeket teremt, és hidat épít az amerikai vállalkozók és a helyi vezetők között. Legalábbis ez volt az eredeti elképzelés.

 

A CNBC szerint azok az afgánok, akik később amerikai pénzen váltak milliomosokká, eredetileg amerikai katonák tolmácsaiként kezdték, és a legveszélyesebb bevetésekre is elkísérték szövetségeseiket. Nem vitás, hogy kipróbált emberekről volt szó, akik csatában bizonyították megbízhatóságukat. És épp e megítélésük miatt részesítették őket előnyben az amerikai kormányzati szerződések esetében.

 

Angol tanár volt, ma TV- és légitársasága is van

 

Az egyikük Fahim Hasimi volt, aki a 9/11-es terrortámadások idején angol tanárként dolgozott Kabulban. Amikor az amerikai hadsereg megérkezett Afganisztánba, Hasimit tolmácsként alkalmazták. Később alapított egy kis céget, amely áruval és üzemanyaggal látta el az amerikai bázisokat. Ez volt az alapja annak az afgán konglomerátumnak, amelynek neve Hashimy Group, és amelynek saját TV-állomása és légitársasága is van. Gyártással, logisztikával, ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, ott, Afganisztánban.

 

Hasimi ennek ellenére egyike volt azon kevés afgán milliomosnak, aki hajlandó volt nyíltan és elítélően beszélni az országát átszövő korrupcióról. Most viszont amiatt aggódhat, hogy tévécsatornája megmarad-e egyáltalán a visszatérő tálibok uralma alatt. Maga Hasimi eltűnt, tartózkodási helye ismeretlen, utolsó internetes nyilvános bejelentkezése augusztus 14-én volt, órákkal azelőtt, hogy a tálibok bevették volna a fővárost.

 

Néha visszanyal a fagyi

 

Hikmutallah Sadman szintén 9/11 milliomos. Szintén az amerikaiaknak tolmácskodó első afgánok egyike volt. Öt év tolmácskodás után vett egy teherautót, majd ellátmányt és üzemanyagot kezdett el szállítani az amerikai bázisokra. Később nagy logisztikai céggé fejlődött vállalkozása, amelynek az afganisztánban állomásoztatott katonák számának emelkedése újabb lökést adott. 2007 és 2012 között 167 millió dollárnyi amerikai kormányzati szerződést szerzett meg.

 

Karrierje nem volt töretlen. 2012-ben csalással vádolták meg, a gyanú szerint a kormányzati szerződések megszerzéséért cserébe amerikai katonáknak és afgán hivatalnokoknak osztott vissza a nyereségből. Mivel sok felé kellett osztozkodni, a leszerződött árak irreálisan magasak voltak. Állítólag Sadman olyanért is számlákat állított ki az afgán kormánynak, amit a gyakorlatban sosem szállított le vagy teljesített. Végül amerikai katonák vették védelmükbe, de a jogi hercehurca 2019-ben zárult csak le. A szerződések újravizsgálása után az amerikai állam 25 millió dollárt vett vissza Sadman cégeitől.

 

Nyugati cégek is nagyot kaszáltak

 

Elfogultság lenne azonban azt állítani, hogy csak az afgánok szedték meg magukat az amerikai dollármilliárdokból a háború ideje alatt. A hollandiai Supreme Group BV, amely az amerikai hadsereg legfőbb friss-élelmiszer beszállítója volt, megötvenszerezte (!) a vállalat éves forgalmát, mindössze tíz év alatt (pedig nem startup cégről van szó). Sokat elárul, hogy a Supreme Group 2009-ben vállalati vezérigazgatóvá tette az amerikai Védelmi Logisztikai Ügnökség leköszönő igazgatójájt. Ez a kormányzati szervezet ítélte oda a Supreme Groupnak a zsíros szerződéseket.

 

2014-ben a Supreme Group végül bűnösnek vallotta magát korrupció vádjában. A vádpontok között olyan ínyencségek is szerepeltek, mint fiktív alvállalkozó díjazásának felszámolása. A céget végül 389 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság – ez az egyik legmagasabb pénzbüntetés, amit valaha kiróttak amerikai védelmi beszállítóra.

 

A pénzek egy jelentős része az ellenségnél kötött ki

 

A CNBC ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a Supreme Group és a Sadman elleni bírósági perek inkább szabályt erősítő kivételek. A korrupciós túlkapások többsége nyilván sosem került napvilágra. Pedig a korrupció mindig az ellenfelet erősíti.

 

A Pentagon elemzése szerint a 2010 és 2012 között beszállítóknak kifizetett 108 milliárd dollár negyven százaléka korrupciós láncok útján végül a tálibok, dzihadisták vagy kábítószert csempésző bűnszervezetek zsebében landolt.

 

A háború teljes költsége 2,1 billió dollár, az amerikaiak elvesztették a háborút, a tálibok visszatértek, az Afganisztánban élő egyszerű emberek helyzete pedig alig változott.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket