Nyitókép forrása: SITA/Shamil Zhumatov/Pool Photo via AP

 

Azok, akik egy évvel ezelőtt a fehéroroszországi tömegtüntetések kirobbanása mögött orosz szándékokat sejtettek, valószínűleg most igazolva látják elméletüket. Oroszország és Fehéroroszország nem csak a Západ 2021 hadgyakorlat kapcsán húzta szorosabbra kapcsolatát. Nemrég egy olyan közös  integáricós megállapodást hoztak tető alá, amely lényegében a belorusz szuverenitást vágja vissza. Az Alekszandr Lulasenka elnök elleni tüntetések tehát eléggé meggyengítették pozícióját ahhoz, hogy Moszkvát alkupozícióba hozza az integrációs szerződés kapcsán. Lukasenka ugyanis regnálása idején végig ellenállt ennek az orosz szándéknak.

 

Szeptember 9-én Alekszandr Lukasenka fehérorosz és Vlagyimir Putyin orosz elnök egymás mellett állva jelentették be a 28 pontból álló „uniós államprogramot”, amit korábban csak „integrációs ütemtervként” emlegettek. A megállapodás olyan több területet érintő együttműködéssel, a két ország bürokráciájának összehangolásával és az úgynevezett „makrogazdasági politikai konvergencia” révén megerősítik az orosz befolyást Belorussziában.

 

A két ország a tervek szerint egységesíti a politikáját, a jogszabályait, gazdasági és piaci szabályozásait, beleértve a mezőgazdaságot, az ipart és fogyasztóvédelmet, a monetáris és deviza-politikát, valamint a kiberbiztonságot. Valami hasonló kell gondolni, mint mikor egy tagállam hozzáhangolja jogrendszerét és politikai gyakorlatát az EU-hoz. A mostani azért más, mert két ország szerepel a képletben, erejük, befolyásuk és az integrációból származó előnyeik nagysága pedig összehasonlíthatatlanul különböző.

 

 hirdetes_810x300  

Más szavakkal fogalmazva, Moszkva az ütemterv megvalósításával állandó geopolitikai pályára állítja Minszket, minimalizálva annak lehetőségét, hogy Belorusszia önállósítsa magát és hirtelen Svájcot kezdjen játszani a stratégiailag kulcsfontosságú területen Nyugat és Kelet találkozásánál.

 

Általános kifejezések, nagyobb mozgástér

 

Az igaz, hogy a megállapodás szövege csak néhány helyen tartalmaz konkrétumokat, helyette olyan általános kifejezéseket alkalmaz, mint „egységes piac”, „közös politika” és „harmonizáció”. Ha lesz is konkrétumokat felvázoló bővítménye a dokumentumnak, azt aligha fogják nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor, ha csak az általános megfogalmazás marad, akkor a Moszkva a megfoghatatlan kifjezésekre hivatkozva szerezhet érvényt saját akaratának – ahogy azt egyébként az EU is teszi Közép-Kelet-Európa országaival szemben.

 

A dokumentumot hivatalosan még nem írták alá, az ünnepélyes szignózásra november 4-én kerül sor. Beszédes, hogy a programok többségének megvalósítási határideje 2025, vagyis a következő belorusz elnökválasztások éve. A bonyolultabb kivitelezést megkövetelő programok határidejét 2027-ben állapították meg.

 

Ezen belül azonban a megállapodás kiköti, hogy már a jövő év vége előtt alá kell írni a jegybank monetáris harmonizációjáról szóló kormányközi egyezséget, valamint 2023 év végéig tető alá kell hozni a közös gázpiacot és az egységes atomenergia-politikát (megjegyezzük, hogy a Baltikum és Lengyelország igen élesen támadja Fehéroroszországot készülő, határhoz közel eső atomerőműve miatt).

 

Az oroszok megkapták a régóta vágyott biztosítékot

 

Ami a hátsó szándékokat illeti, egyértelmű, hogy Lukasenka úgy érzi, helyzete tarthatatlan, az általa vezetett rezsim aligha élne túl még egy elcsalt választást. A tavalyinál ugyanis nem pusztán tömegtüntetésekre került sor, hanem általános sztrájkra, amely során a belorusz GDP nagy részét adó kulcsfontosságú vállalatok zöme napokra leállt.

 

Moszkva számára az egész helyzet kapóra jön. Régóta igyekszik bebiztosítani, hogy Fehéroroszországban nem történik meg az, ami 2014-ben Ukrajnában játszódott le. Minden bizonnyal ki fogják használni viszonylagos gazdasági erejüket és Minszk eladósodottságát, hogy a két ország közti kötelék minél szorosabb legyen. Persze, a dolog nem ennyire egyszerű. A megállapodás programpontjai valószínűleg magukban hordozzák a fehérorosz elit (oligarchák) hatalmi átrendezését.

 

Ha a mutatvány sikerül, akkor Moszkva úgy tudja kiterjeszteni hatalmát Belorussziára, hogy hivatalosan nem kell látványos és minden területre kiterjedő politikai „integrációt” (bekebelezést) végrehajtania, amivel a Nyugatot ellenlépésekre ösztönözné.

 

Körkép.sk

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!