Paszkál
  • HUF: 390.11
  • USD: 1.04
  • 14 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Ursula von der Leyen a német választások árnyékában értékelte ki az EU elmúlt évét, kevés konkrétummal, sok üres frázissal

Csak kér témában mert határozottabban fogalmazni

Nyitókép forrása: SITA/Yves Herman, Pool via AP
Szinte teljesen üres ülésterem előtt tartotta meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szokásos évértékelő beszédét szercán (szept. 15.). Ez egyrészt rengeteget elárul a kelet-európai országok dolgaiba rendszeresen belekontárkodó Európai Parlamentről. Másrészt, von der Leyen beszéde sem volt épp figyelemre méltó: elmondt a kötelező minimumot, sokat beszélt, keveset mondott, de amit mondott, annak is elvette minden súlyát a következő mondatával. Talán csak Kína kapcsán mert határozottabb álláspontot képviselni, de valljuk be, hogy Kínát kritizálni a chiphiány és a károsanyagkibocsátás miatt igen kényelmes témaválasztás. Az EU sürgető ügyei (például amilyen az energiaárak elszabadulása) nem hangzott el érdemi markáns kijelentés. Persze ez sem véletlen.

 

Ursula von der Leyen, az egykori német védelmi miniszter beszéde mindössze 11 nappal a német szövetségi választások előtt hangzott el. A német választások pedig közvetlenül és nagymértékben kihatnak az EU döntéshozására is. A német választások közelsége miatt nyilván igyekezett kerülni minden olyan témát, amely a német belpolitikát is foglalkoztathatja. Képzeljük el, milyen hatással lenne a CDU esélyeire, ha Merkel közeli barátnője, egykori minisztere a kötelező betelepítési kvóták szükségességéről kezdene értekezni az EP előtt. Az EP-képviselők nyilván megtapsolnák érte, a CDU-s barátai nyilván kevésbé.

 

Így esett, hogy von der Leyen egyórás beszédében kitért arra, mennyire lesújtó, hogy az EU képtelen volt közös migrációs politikát kialakítani, ám egy szóval sem tért ki arra, hogy ez a közös politika milyen is legyen. Az EB elnöke végigvette a kötelezően érintendő kérdéseket, majd továbblépett. Persze, nem maradhatott el az öndicséret sem.

 

Annak ellenére, milyen kudarcokkal indult az uniós vakcinázási program, von der Leyen dicsérte annak eredményeit, azt állítva, hogy ma a világ legbeoltottabb régiói közé tartozunk. Mindenesetre, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a fizetőképes kereslet vagy a vakcinabeszerzés hatékonysága miatt tehettünk-e szert ilyen előnyre a világ számos másik részével szemben. Von der Leyen nem mulasztotta el kritizálni az EU területéről exportált vakcinamennyiségeket sem, óvatos megjegyzést téve az Egyesült Királyságra és az Egyesült Államokra. Végül kénytelen volt elismerni, hogy az EU és szövetségesei nem tartották be a világ szegényebb részének tett ígéretüket, hogy oltóanyagokkal támogatják majd őket.

 

Szintén az EU-t dicsérte a 400 millió példányban kiadott covid-tanúsítvány okán.

 

Függetlenség Amerikától és Kínától…

 

Beszédének két viszonylag érdekesebb része az volt, amikor az amerikai hadseregtől és a kínai félvezetőktől függetlenebb Európa mellett érvelt – bár túlzásba nem vitte ezt sem. Ígéretet tett, hogy hamarosan bemutat egy “új európai félvezető-törvényt”, amelynek az lesz a célja, hogy csökkentse az EU függőségét a kínai chipszállítmányoktól.

 

Szintén az Egyesült Államokra katonailag kevésbé támaszkodó Európa mellett foglalt állást, érvként használva fel az afganisztáni eseményeket, ám gondosan ügyelt rá, hogy elkerülje a gyakran ismételt kritikát, miszerint Európa képtelen megvédeni magát az USA segítsége nélkül.

 

Árkérdés, energiaválság

 

Sok kritikával illette Kínát, amelynek széndioxid kibocsátást csökkentő tervei “bizakodásra adnak okot”, ám mégis sok a kérdőjel a megvalósítást illetően. Az energia és a zöld politika fontos kérdés manapság, az utóbbi időben ugyanis az EU szabályozásai az egekbe verték Európában az energia árát. Görögország és Spanyolország már kormányzati beavatkozással próbálja csökkenteni a lakosságra nehezedő költségeket.

 

Ezzel kapcsolatban egyébként Frans Timmermans kedden a plénum előtt azt állította, hogy az áremelkedésért csak 20 százalékban felelős az EU emissziós árszabályozása,  nyolcvan százalékban kínálati hiány okozza a drágulást. Ugyanakkor Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nemrég annak a határozott véleményének adott hangot, hogy az EU klímapolitikája szabadította el az árakat. Mindenesetre, az áramtól nagyban függő ágazatok szereplői is inkább Brüsszel z ténykedését emlegetik problémáik kapcsán.

 

Körkép.sk

 

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2021. Sze. 16. 16:47

Eu-s curkusz meg a bohocai.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Hirdetés (X)

Kövessen minket