Gál
  • HUF: 360.04
  • USD: 1.16
  • 6 °C
  • 17 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Az amerikai-ausztrál-brit tengeralattjáró-paktum kiborította a franciákat. Hazarendelték az amerikai és ausztrál nagykövetüket

Nem kevés pénztől estek, ám a presztízsveszteség és a bejelentés módja még jobban fájhatott a francia vezetőknek

Nyitókép forrása: SITA/Chief Mass Communication Specialist Joshua Karsten/U.S. Navy via AP

 

Hatalmas diplomáciai botrány kerekedett az amerikai-brit-ausztrál tengeralattjáró-megállapodásból. Franciaország hazarendelte megbeszélésre ausztráliai és amerikai nagykövetét, és töröltek több pénteken esedékes francia-amerikai ünnepséget, amelyet a cape-i csata 240. évfordulójára szerveztek. A francia felháborodás bizonyos szempontból érthető: az amerikaiak Kína-politikájuk miatt beáldozták egy európai szövetséges érdekeit. A megállapodás Franciaországban több tízmilliárd dollárjába kerül.

 

Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Ausztrália szeptember 15-én, szerdán jelentette be az AUKUS három-oldalú tengeralattjáró-megállapodás létrejöttét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Ausztrália megkapja az atomtengeralattjáró építéshez szükséges jogot és technológiát, beleértve a kapcsolódó fejlett irányítási rendszereket és kiberbiztonsági védelmet. Ezt a technológiát az USA eddig csak Nagy-Britanniával osztotta meg.

 

A technológia megosztása és a háromoldalú megállapodás létrejötte egyértelműen az USA Kínával szembeni fellépésének része. A Csendes-óceán feletti amerikai befolyás fenntartásának eddig is voltak keretegyezményei, ám ezek egyre kevésbé működtek. Jórészt azért, mert a legtöbb kelet-ázsiai ország igyekszik (egyelőre) nem oldalt választani, amit az amerikaiak (szintén csak egyelőre) tiszteletben is tartanak. Másrészt a világ teljes kiberhálózatát megfigyelő Öt Szem szövetség sem elég egységes, ott Új-Zéland vonakodik elkötelezni magát egy tisztán amerikai érdek mellett.

 

Így most létrehozták az AUKUS megállapodást, amely a szakértők szerint nem fog tovább fejlődni, a technológia érzékenységére való tekintettel nem lesz több tagállama, és valószínűleg más haderőnemre sem terjed majd ki.

 

Hátba szúrt franciák

 

A dolog pikantériája, hogy mindössze órákkal a hivatalos bejelentés előtt értesítették a megállapodásról Franciaországot, amely közel negyven milliárd dolláros, már 2016-ban tető alá hozott üzlettől esett el. Ő látta volna el Ausztráliát hagyományos tengeralattjárókkal.

 

A franciák leginkább azt kifogásolják, hogy nem voltak előre értesítve a tárgyalásokról, de még csak a szándékokról sem.

 

“Hátba szúrtak. Bizalmi kapcsolatot alakítottunk ki Ausztráliával. Ezt a bizalmat elárulták”

 

fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter pénteken, mikor kiderült, Franciaország hazarendelte ausztráliai és amerikai nagykövetét is, majd tovább dobtak rá egy lapáttal, és lemondták a cape-i csata 240. évfordulójára szervezett főünnepségeket Amerika-szerte. Dilomáciai léptékkel igen kemény állásfoglalást jelent ez utóbbi lépés.

 

A cape-i csata, vagy  chesapeake-i csata döntő tengeri csata volt az amerikai függetlenségi háborúban, amelyben a briteket nem az amerikaiak, hanem a francia tengeri flotta győzte le. A csata óta tartják az Egyesült Államok legnagyobb történelmi szövetségesének Franciaországot. A kerek évfordulós ünnepség lemondása ennek a történelmi szövetségnek a szimbolikus kétségbe vonását jelenti.

 

Ausztrália belép a nagyok közé

 

Ausztrália sem feltétlenül örül az ügyletnek, a technológiával kockázat is jár, nagyon leegyszerűsítve célkeresztet rajzolt magára Kína előtt. Igaz az is, hogy az elmúlt időszakban az ausztrál és kínai gazdasági érdekek több területen is ütköztek.

 

Ausztrália a paktummal a hetedik olyan ország lesz a világon, amely nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal rendelkezik majd. Az USA 68 tengeralattjárójából 14 nukleáris, Oroszországnak 29-ből 11, Kínának 12-ből hat, a briteknek 11-ből négy, a franciáknak 8-ből négy. Illetve, Indiának vagy egyetlen tengeralattjárója, ami szintén nukleáris.

 

Az atomtengeralattjárók stratégiai jelentősége, hogy nagy távolság megtételére képesek anélkül, hogy akár egyszer is felemelkednének a felszínre, kevésbé észrevehetőek és sérülékenyek. Ausztrália számára azért előnyösek, mert földrajzi szempontból rendkívül távol esik szövetségeseitől, így elsőként kell lépnie, ha Csendes- vagy Indiai-óceáni érdekei sérülnek.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket