Merkel után – Európa vezető hatalmává lépne elő Macron Franciaországa

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Thanassis Stavrakis

Emmanuel Macron francia államfő bizonyára megpróbál Angela Merkel leköszönő német kancellár helyébe lépni Európa vezetőjeként. Valószínű, hogy ez nem lesz olyan egyszerű, mint ahogy elképzeli, bár már most sok politikai szakértő veti vigyázó szemét Franciaországra. A kérdés valójában úgy hangzik, hogy válhat-e Franciaországból Európa vezető hatalma egy Merkel után meggyengült Németország mellett.

A szakértők szerint Franciaország, különösen Emmanuel Macron türelmetlenül várja a lehetőséget, hogy leváltsa Németországot Európa de facto vezetői és regionális nagyhatalmi tisztében. Macron már eddig is komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy Európa központi politikusaként láttassa magát: határozott külpolitikát alakított ki, saját uniós hadsereget szorgalmaz, átalakítaná az eurozónába pénzügyi szabályait.

Különösen ez utóbbi igen beszédes körülmény, ugyanis a németek konoksága miatt nem enyhült még eddig az EU pénzügyi szabályozása, az adósságkorlát és a maximális deficit határa – amit a déli országok, főleg Olaszország és Franciaország szívesen enyhítene. Németország eddig következetesen elutasította, hogy az EU közös kötvényeket bocsásson ki (értsd, közös hitelt vegyen fel a pénzpiacokról). Leginkább azért, mert a gyengén teljesítő déli országok nehézségei általában Németországba, Hollandiába, Dániába irányította a tőkét.

   

Kínálkozó lehetőség

A koronavírus-járvány és a német választások, valamint a Merkel-korszak vége kétségtelenül nagy lehetőséget adtak a franciák kezébe, amivel ők élni is szándékoznak. A probléma az időzítés. Franciaország a jövő év első felében tölti majd be az EU soros elnökségét, csakogy épp ebben az időben csúcsosodik ki a francia elnökválasztási kampány is, amelyre áprilisban kerül majd sor. Németországban szeptember 26-án lesznek választások, vagyis az előttünk álló hétvégén, és a felmérések szerint Olaf Scholz szocdem pénzügyminiszter lehet Merkel utódja.

Macronnak akár még sikerülhet is jó pozícióba hoznia Franciaországot. Németországban jelenleg úgy tűnik, hogy a CDU/CSU nem lesz kormánytényező, sőt, akár teljesen baloldali kormány is alakulhat. Ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg, akkor szinte borítékolható lesz, hogy Németország feladja szigorú költségvetési politikáját, így másoktól sem fogja azt elvárni. Vélhetően hajlandó lesz megfontolni a közös kötvénykibocsátás lehetőségét is.

Van, amin Merkel távozása sem változtat

Azt azonban a legtöbb szakértő vitatja, hogy Macron Európa vezető politikusává léphet elő, Franciaország pedig az EU vezető hatalmává. Bár a francia hadsereg a legnagyobb Európában, pénzügyi és gazdasági ereje, politikai befolyása, regionális beágyazottsága nem érhet fel Németországéval.

A pandémia kitörése előtt az EU összes GDP-jének negyedét (24,7 százalékát) adta Németország, és csak 17,4 százalékát Franciaország. Sok szakértő szerint ez olyan pozíciót biztosít Németország számára, amit egy olyan belpolitikai fordulat sem boríthat fel, mint egy baloldali kormány megalakulása. Csökkenthet ugyan az ország érdekérvényesítésének hatékonyságán, de csökkentheti a súlyát.

Ezzel a logikával vág egybe az a felmérés, amit nemrég az ECFR végzett, és amely arra kereste a választ, hogy ha lenne az EU-nak államfője, ki lenne alkalmasabb a poszt betöltésére: Merkel, vagy Macron? A felmérésben részt vevő tucatnyi uniós tagállam összeredményei szerint az európaiak 41 százaléka Merkelt választaná, és csak 14 százalék Macront.

Sci-fibe illő felmérés: Merkelt vagy Macront választanák-e a föderális Európa államfőjének?

Körkép.sk