Pattanásig feszült a helyzet Szerbia és Koszovó között, a KFOR kivonult a határra

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Visar Kryeziu

A NATO által vezetett koszovói békefenntartó misszió szeptember 27-én fokozta jelenlétét a koszovói-szerb határon, miután a két ország viszonya évek óta nem látott mértékben romlott meg. A feszültség névleges oka a Pristina által elfogadott új törvény, amely kötelezi a szerb autósokat, hogy Koszovó területére érve cseréljék le szerb rendszámaikat ideiglenes koszovói rendszemokra. A háttérben azonban ennél jóval több probléma húzódik meg, például a tavaly novemberben kivetett koszovói vámok ügye vagy a szerbek lakta észak-koszovói területeken végrehajtott razziák, amelyeket Szerbia pogromnak minősít.

A Koszovóban élő szerben szeptember 20. óta akadályozzák a Jarinje és Brnjak határátkelőkhöz vezető utakat, állítólag Jarinje felé több száz autós alkot blokádot a rendszámtábla-törvény ellen tiltakozásul. A helyzet azóta jócskán elmérgesedett, a koszovói rendőrség különleges egységei megjelentek a határátkelőn, és többeket letartóztattak különböző vádakra hivatkozva (csempészet, drogkereskedelem, bűnszervezetben való részvétel).

A KFOR fokozta a járőrözések számát

A KFO jelenleg rutin járőrözéseket tart a koszovói oldalon, helikopterekkel figyelik meg Jarinje és Brnjak környékét, illetve a koszovói szerbek lakta területeket.

   

Közben a szerb hadsereget a legmagasabb készültség be helyezték szeptember 26-án, és szerb vadászgépek többször is átrepültek a koszovói szerbek lakta területek felett. Alekszander Vučić szerb államfő két napja kijelentette, hogy a szerb hadsereg a helyzet eszkalációját elkerülendő nem fog belépni Koszovóba, ugyanakkor 24 órát adott a NATO-nak, hogy megállítsa a „szerbek elleni pogromot”.

„Huszonnégy órát várunk. Aztán lépnünk kell, ha folytatódik a szerbek pogromja Koszovón. Nem fogjuk engedni, hogy ugyanaz megtörténjen, mint 1995-ben és 2004-ben”

mondta Vučić a Pink televíziónak vasárnap, nagyjából ugyanezt mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak. Stoltenberg azt hangsúlyozta, „létfontosságú, hogy Pristina és Belgrád visszafogja magát, és visszatérjen a párbeszédhez”.

A bne Intellinews regionális hírportál közlése szerint mind az EU mind a NATO nagyobb tagállamai „fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket” a helyzet rendezése érdekében.

Okokból lehet válogatni mindkét oldalon

A nyugati mainstream sajtóban többnyire csak a bűncselekmények miatt letartóztatott szerbekről és a rendszámtáblák miatti felháborodásról számolnak be. Ugyanakkor Koszovó tavaly novemberben egy másik törvénnyel 100 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező termékekre, ami szinte törvényszerűen a csempészetnek és a feketepiacnak kedvezett. Ráadásul nem csak a szerbek tiltakoztak a vámintézkedés ellen, Koszovót több nyugati kormány és nemzetek feletti szervezet is felkérte, hogy törölje el az intézkedést – hiába.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától, Szerbia azóta sem ismerte el önálló országként. Mindkét ország részt vesz az EU által közvetített megbékélési tárgyalásokon, ám áttörést egyelőre nem sikerült elérni. Vučić szerb államfő nemrég a szerb törvényhozás előtt arról beszélt (mindössze pár nappal a feszültségek kirobbanása előtt), hogy Szerbiának ideje lenne elfogadnia, hogy elveszítette Koszovót.

Körkép.sk