Ukrajnában oligarchaellenes törvényt fogadtak el- de mi legyen a Zelenszkij mögött álló érdekcsoportokkal?

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evan Vucci

Ukrajna nem csak magyarellenes kirohanásaival hívta fel magára a figyelmet. Szeptember 23-án fogadta el az ukrán törvényhozás gyorsított eljárásban az úgynevezett oligarcha-ellenes törvényt. Ez névleg az ukrán oligarchák hatalmának visszavágását szolgálná, ám a törvény visszafelé is elsülhet. Ukrajnában 13-35 főre teszik az oligarchák számát, akik irányítják a gazdasági életet, a sajtót, a politikusokat, gyakorlatilag mindent. A korrupciós láncok pedig akadályozzák a Nyugat által követelt reformok végrehajtást. A törvény szükséges, ám mint mindig, most is kettős mércére kell számítani a végrehajtását illetően.

A 450 fős ukrán Rada (Tanács) 279 szavazattal fogadta el törvényt, amely korlátozni kívánja az országban tevékenykedő oligarchákat, akiknek száma 13-35-re tehető, és akik uralják a gazdasági, sajtó és politikai életet egész Ukrajnában. A törvény elfogadására egy nappal azután került sor, hogy merényletet kíséreltek meg Zelenszkij egyik főtanácsadója, Serhiy Shefir ellen – legalább tíz golyót küldtek a kocsijába, a tanácsadó azonban megúszta sérülés nélkül.

Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája gyorsított eljárásban vitte át a lényegében változtatás nélkül törvényt, szinte mind az 1000 beérkező kiegészítő/módosító javaslatot figyelmen kívül hagyásával.

   

Ki minősül oligarchának?

A törvényjavaslat megkövetelné az oligarcháktól, hogy nyilvánosságra hozzák vagyonuk nagyságát, vallják meg kapcsolataikat a politikusokkal és hivatalnokokkal, a törvény megtiltaná, hogy állami tisztségeket töltsenek be, és korlátozná részvételület a privatizációs eljárásokban. Ez többek közöt megnyirbálná a sajtó felett gyakorolt hatalmukat is.

A törvény felhatalmazást ad az államfő által vezetett Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak, hogy eldöntse, ki minősül oligarchának és ki nem. Jelenleg négy fő szempontot tartalmaz a törvény:

• jelentős befolyással rendelkeznek a tömegtájékoztatás felett;
• üzleti monopólium tartozik az érdekeltségükbe;
• részt vesznek a politikai életben vagy annak befolyásolásában;
• nettó vagyonuk meghaladja a 89 millió dollárt.

Beszédesebb azonban, amit nem tilt meg a törvény: történetesen nem tér ki az oligarchák üzleti szférát érintő hatalmára, épp ezért sokan úgy vélik, hogy a törvény nem jelent komoly kockázatot a számukra. Az Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács májusban tizenhárom személyt nevezett meg, mint ukrán oligarchát, de kilétüket nem hozták nyilvánosságra. Szeptemberben a tanács ezeket az embereket mint Ukrajna létezését fenyegető tényezőként emlegette.

A nyugatiak kivárnak

Ukrajna nyugati partnerei óvatos optimizmussal közelítenek a fenti fejleményekre. Nem véletlenül. Abból indulnak ki ugyanis, hogy Zelenszkij saját és a mögötte álló érdekcsoportok hatalmának megszilárdításra használná fel a törvényt, például politikai riválisa, Petro Porosenko ellen, aki volt elnökként hízta ki magát oligarchának. Ráadásul, nem tudni, hogy Zelenszkij lesz-e olyan karakán, hogy saját támogatóját, Ihor Kolomojszkij oligarchát is szankcionálja a törvény alapján. Erősen kétséges, hogy ez megtörténjen.

Az is beszédes, hogy az ukrán törvényhozók gyors ütemben meg az előtt elfogadták a törvényt, hogy a Velencei Bizottság szakmailag véleményezte volna annak tartalmát. Nyilvánvalóan nem voltak kíváncsiak a bizottság kritikáira. A lépés azonban óvatosságra intette a nyugati partnereket. A Stratfor szerint ők ugyanis nem Zelenszkij hatalmában, hanem az ukrán reformok sikerében érdekeltek. Jelenleg helyzetben pedig Petro Porosenkótól hamarabb várhatják a reformokat, mint Zelenszkijtől.

Mivel Ukrajna rá van szorulva a nyugati partnerek anyagi támogatására, Zelenszkij pozícióját megingathatja saját oligarchaellenes törvénye. A nagy próbatétel a két év múlva esedékes parlamenti választások lesznek, amely után néhány hónappal, 2024-ben Zelenszkijnek kell megvívnia az újraválasztásért.

A lakosságnak nincs megelőlegezhető bizalma

A Gradus Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukránok mindössze 14 százaléka számít arra, hogy Zelenszkij oligarchaellenes törvénye javít majd az ország helyzetén, és mindössze 5,5 százalék gondolja úgy, hogy csökkenhet általa az országban uralkodó korrupció. Zelenkszij támogatottsága  a felméréseken januárban 25 százalékos negatív rekordot ért el, majd 45 százalékra erősödött vissza, miután oroszellenes intézkedések keretében bezáratta az orosz tévéállomásokat, illetve árulással vádolta meg az oroszbarát párt politikusát, Viktor Medvedcsukot. Az orosz ellenes retorika látható sikere megmagyarázza azt is, miért használ előszeretettel ennyire kemény retorikát az ukrán fél Magyarországgal szemben.

Ugyanakkor a Nép Szolgája már nem áll ennyire jól. A 2019-es választáson a szavazatok 43 százalékát és a parlamenti helyek 47 százalékát szerezte meg, mára a népszerűsége 25 százalékra csökkent.

Körkép.sk