Nyitókép forrása: illusztráció/SITA
A dán költségvetést milliárdokkal terheli meg a „nem nyugati” migránsok eltartására – derült ki egy friss kormányzati jelentésből. Az 547 milliárd dán koronás (73,52 milliárd eurós) dán állami büdzséből 31 milliárd dán koronát (4,15 milliárd euró) kellett a bevándorlással kapcsolatos közszolgáltatásokra és a migránsok részére biztosított jóléti juttatásokra kifizetniük.
Dániában a törvény előtt az számít „dánnak”, aki az ország határain belül született, és legalább egyik szülője már dán állampolgár volt. Ezen kívül vannak az úgynevezett nyugati országok, az innen érkezőket nyugati bevándorlókként definiálja a törvény, rajtuk kívül mindenki más „nem nyugati bevándorlónak” számít. A nyugati országok közé tartoznak az EU tagállamai, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Izland, Norvégia, Svájc.
A jelentés a 2018-as helyzetet mutatja, és az is kiderül belőle, hogy az állami költségvetés 5 százalékát kihasító irdatlan összeg lassan, de csökkenőben van. 2015-ben még 42 milliárd koronánál tartottak, 2017-ben pedig már „csak” 33 milliárd koronát mutattak a statisztikák.
A dán hatóságok a bevándorlókat és leszármazottaikat még további két csoportba sorolják. Vannak az úgynevezett MENAPT országokból érkezők, és a többiek. A MENAPT-bevándorlók származási országa a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában található. Ez a csoport emészti fel a migránsokra költött állami pénzek 77 százalékát. A másik csoport a „mindenki más” kategiórába esik. A kettő közötti különbséget a minisztériumi jelentés abban látja, hogy míg a MENAPT-bevándorlók menekültként vagy a családegyesítési programként érkeznek Dániába, addig a máshonnan érkező bevándorló általában a munkalehetőség miatt jönnek az országba vagy az oktatás miatt.
A minisztérium adatai szerint a közel-keleti és észak-afrikai bevándorlók fejenként nettó 85 ezer dán koronába (11 424 euróba) kerültek csak 2018-ban. Összehasonlításul, a nem MENAPT-országokból érkezőkre fejenként 4000 dán korona költség jut.
A dán kormány üdvözli az általa „szigorúbbnak” ítélt bevándorlás politika hozadékát. A 2015-ben bevezetett pénzügyi korlátozások keretében 2020-ig egymilliárd dán korona megtakarítását akarták elérni eredetileg. Ez végül csak idén sikerült.
Dániában az 1960-as években az ipari ágazatot súlyos munkaerőhiány sújtotta, az akkor hozott intézkedések a bevándorlók számának látványos megnövekedtek. Elsősorban török, pakisztáni és délkelet-ázsiai vendégmunkások érkeztek az országba. Dánia az 1980-as évekre bevándorló országgá vált. A 90-es évekre, de főleg a 2000-es évekre a migráns népesség integrációja politikai kérdéssé vált, a helyzet komolyságát jól mutatta, hogy a kormányzaton belül külön migrációs minisztériumot hoztak létre, és törvények sora jelent meg a bevándorlókra vonatkozóan.
Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy idén év elején Dániában 300 ezer MENAPT-bevándorló tartózkodott, ez a teljes lakosság 5 százaléka, legtöbbjüknek Törökország a származási országa. Ez több, mint az uniós tagállamokból érkező vendégmunkások aránya (4 százalék). A dán népesség 5,8 millió fő.
A migránsválság után négy ével, 2019-ben a dán kormány úgy döntött, hogy a migrációs politika az integráció helyett (foglalkoztatási felzárkóztatás, oktatás, nyelvoktatás, polgári nevelés) az illegális bevándorlókként vagy menekültstátusra nem jogosult, de menekültként érkező migránsok visszatoloncolására helyezi a hangsúlyt. Ezt az Európai Bizottság egyébként „károsnak” ítéli meg a migránsok integrációjára, de persze egy nyugati tagállammal szemben messze nem használnak olyan elfogult és durva retorikát, mint például a közép-európai országokkal szemben.
Körkép.sk, thelocal.de
Megosztás:
Címkék: Dánia költségvetés migráció migránsok
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.