Ambrus
  • HUF: 365.99
  • USD: 1.13
  • -3 °C
  • 3 °C
Külügyek

Lengyelország nem enged a brüsszeli zsarolásnak. Az EU nem a közös nevezőt keresi, hanem okot a háborúra

A jogállamisági vita hátterében azt is látni lehet, hogy az uniós bürokrácia saját létjogosultságáért harcol

Nyitókép forrása: SITA/Ronald Wittek, Pool Photo via AP

 

Ha megpróbálnak pénzügyi zsarolást alkalmazni Lengyelországgal szemben, akkor rugalmas és kreatív módon fogunk reagálni annak érdekében, hogy Lengyelország kulcsfontosságú projektjei ne sérüljenek – jelentette ki kedden Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a sajtónak a “Lengyelország jogállamisági válság és az uniós jog elsőbbsége” címet viselő vitán az Európai Parlamentben.

 

Az EP lényegében zérótiszteletet mutat azok iránt a tagállamok iránt, akiket elvileg szolgálnia és nem szolgává tennie kéne. Maga a vita címének megválasztása is politikailag elfogult: tényként kezeli, hogy Lengyelországban jogállamisági válság van, és hogy az uniós jognak elsőbbsége van.

 

A vita kiváltója az a lengyel alkotmánybírósági döntés volt, amely kimondta, hogy az uniós jog márpedig nem élvez elsőbbséget Lengyelország határain belül. A mainstream politika azonnal támadásba lendült annak ellenére, hogy a lengyel taláros testületen kívül hasonló határozatot már a német alkotmánybíróság hozott – de hát, minden tagállam egyenlő, de vannak egyenlőbbek.

 

A vitába az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is beszállt, aki arról beszélt, hogy a “jogállamiság a ragasztó, ami összetartja az Uniót”, majd leszögezte, hogy nem engedik, hogy veszélybe kerüljenek a “közös értékek”. Nyilván hasonló vehemenciára lett volna szükség Brüsszeltől akkor is, amikor Szlovákiában meggyilkoltak egy újságírót, vagy amikor a békésen szavazni igyekvő katalánokat rugdalták agyba főbe a rohamrendőrök tekintet nélkül korra és nemre.

 

Brüsszel, de főleg az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmust akarja érvényesíteni Lengyelországgal szemben. Persze, a hisztéria mögött részben az áll, hogy Lengyelország tekintélyes, 58 milliárd eurós csomagra lenne jogosult az uniós újjáépítési tervből, az Új Generációból. A lengyel kormány álláspontja azonban egyelőre stabilnak látszik: nincs az a pénz, amiért hajlandók lennének visszavágni saját országuk szuverenitását.

 

Közben az Európai Parlament az Európai Bíróságon beperelte az Európai Bizottságot, amiért az – az EP szerint – nem kényszeríti ki kellően a jogállami mechanizmusok alkalmazását a rebellisnek tartott tagállamokkal szemben. Magyarul, nem zsarolja meg a közép-kelet-európai tagállamokat a jogállamisági mechanizmussal, hogy engedelmességre bírja őket.

 

Az uniós bürokrácia túlélése a tét

 

Merthogy a vita egyik központi eleme a hatalomgyakorlás a tagállamok felett. Az Európai Parlament az elmúlt években jogi és pénzügyi kompetenciákat követel magának. Annak ellenére, hogy a nemzetállamok kormányainál jóval gyengébb alkotmányos meghatalmazással rendelkezik, ha az EP-választásokon való részvételt vesszük alapul. Más szavakkal, az Európai Parlament az uniós jogszabályok és alapdokumentumok által meghatározottnál jóval több beleszólást akarnak kikényszeríteni a tagállamok életébe. Ennek egyik eszköze az Európai Bíróság.

 

Egyesek szerint az EP hatáskörhajhászása mögött ésszerű védekezési reakciót kell látni. Az uniós integráció elmélyítése, a “több Európa” nélkül nincs garancia arra, hogy az EP-képviselők egyszer saját hatáskörben dönthetnek komoly költségvetési tételektől (jelenleg a tagállamokhoz és a Bizottsághoz kell idomulniuk), sem arra, hogy megmarad létjogosultságuk abban a formában, amely munkavégzésüket és fizetésüket tekintve igencsak előnyösnek mondható.

 

“Ez arról szól, hogy eltávolítsanak egy kellemetlen kormányt Varsóból. Európának nyíltan liberálisnak, toleránsnak és egységesnek kell lennie. És aki ezzel nem ért egyet, annak nincs helye az EU-ban. Az európai elit nyíltan beszél arról, hogy az EU-ban el kell távolítani a populistákat, meg kell változtatni a magyar és lengyel kormányt. Levágnák a Brüsszellel szembeszálló kezet”

 

summázta a brüsszeli bürokraták gondolkodásmódját Aleksandra Rybińska, a Wpolityce.pl portál kommentátora “Az EU nem a közös nem a nevezőt keresi Lengyelországgal – hanem okot a háborúra” című írásában.

 

Szemetszúró kettős mérce Szlovákia esetében

 

A kettős mérce a szlovákiai konzervatív sajtó figyelmét is felkeltette. A DenníkStandard.sk terjedelmes cikkben elemezte, hogy míg Brüsszel példaként állítja előtérbe Szlovákiát, és üdvözli a szlovák igazságügyi reformot (részben nyilván azért, mert egy liberális miniszter dolgozta azt ki), addig a tartalmában és céljaiban nagyon hasonló, sőt, jogi szempontból néhol még igazságosabb lengyel reformot élesen támadja. Arról nem is beszélve, hogy aki figyelte az elmúlt évek szlovákiai belpolitikáját, annak nyilvánvalóan nevetségesnek hat von der Leyen kijelentése, miszerint Szlovákia példaértékű jogállamiság terén. Persze lehet ilyet politikai okokból, egy liberális politikus (Mária Kolíková) érdekében mondani, csak épp belföldön igen feltűnő a kontraszt: Kolíková ugyanis igazságügyi államtitkár volt a Smer kormányai idején, a maffiózókat segítő másik államtitkár, Monika Jankovská konkrétan kollégája volt.

 

Kolíková igazságügyi reformja ellen a bírók már tüntettek is, sőt, a Nemzetközi Bírói Szövetség seincs túl jó véleménnyel a reform tartalmáról. Ezeket a kifogásokat azonban Brüsszel és von der Leyen sorra elengedte a füle mellett. A szlovák tervezet ugyanis nagyon hasonló a lengyelhez: kötelező nyugdíjkorhatárt írna elő, szabályozza az alkotmánybírók kiválasztásának módját, létrehoz egy új bíró testületet, amely megkapja a bírók elleni fegyelmi eljárások elbírálási jogát, és hatalmat az Bírói Tanács kezébe, amelynek tagjai már régóta nagyrészt politikai jelöltek. De míg Lengyelország esetében hatalmas nemzetközi boszorkányüldözést szerveznek a liberális politikusok, addig Szlovákiát példának mutatják be.

 

Azt a Szlovákiát, ahol rendőrháború zajlik, ahol az ország a saját alkotmányát sem tartja tiszteletben, ahol egymást tartóztatják le a különleges rendőri erők, ahol a főügyésznek joga saját hatáskörben nyomozásokat leállítani.

 

Valószínű azonban, hogy az Európai Parlamenttől a következő hetekben kemény kijelentésekre számíthatunk. Félidős választások jönnek, új EP-elnököt választanak, és ilyenkor az EP baloldali-liberális többsége eleve igyekszik egy bizonyos narratívába beleszorítani a jelölteket, hogy sajátjukat hozzák helyzetbe. A jogállamisági vita azonban vélhetően még sokáig velünk marad.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 15 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2021. okt. 21. 14:04

Harcolni kell a brusszeli diktatura ellen.

Almassy
2021. okt. 21. 17:49

Brüsszel egyik válságot a másik után zúdítja Európára. Migráns-válság Euro-válság Vakcína-válság Gazdasági-válság (késlekedő Új Generáció csomag) Energia-válság Ezek mind mesterségesen gerjesztett válságok. Közben meg folyik a genderkedes orba-szájba.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket