Károly, Karola
  • HUF: 356.94
  • USD: 1.11
  • 1 °C
  • 6 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Francia elnökválasztás és a nemzetállamok szuverenitása: a jobboldali elnökjelöltek Lengyelország mellé álltak

Ha jogállamisági vitáról van szó, akkor a francia jobboldal középtől a szélsőségig Varsónak ad igazat

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michel Euler, Pool

 

Miközben Emmanuel Macron francia elnök Olaszországgal szövetkezve akarja szorosabb és mélyebb pénzügyi unióba kényszeríteni a tagállamokat, addig a jogállamisági vitában a francia ellenzék egyértelműen Lengyelországnak ad igazat. A brüsszeli bürokraták túlkapásai tehát a jövőre esedékes francia elnökválasztás egyik fő témájává váltak. Olyannyira, hogy van olyan francia politikus, aki kifizetné a lengyelekre kirótt napi egymillió eurós bírságot.

 

A lengyelekkel ezen a téren elsősorban a francia jobboldal mutat együttérzést. Már korábban is Varsó mellett foglaltak állást az igazságügyi reform kapcsán fenntartott vitában, ám az október 27-én kirótt bírásg új lendületet adott a nylatkozatoknak. Brüsszel azért adott pénzbüntetést Lengyelországnak, mert az nem teljesítette az Európai Bíróság határozatáta lengyel Legfelsőbb Bírósági Fegyelmi Tanács működésének felfüggesztéséről. Ennek a hatóságnak a létrehozását ugyanis nyugaton a bíróság függetlenségének leépítéseként értékelték – érdekes módon Szlovákia esetében a hasonló testület létrehozását üdvözölték…

 

Július 14-én a lengyel Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Európai Bíróságnak nincs hatásköre a lengyel igazságszolgáltatás bármely szervének felfüggesztésére. Most októberben pedig a táláros testület általánosságban mondta ki, hogy az európai jog nem élvez elsőbbséget a nemzeti jognál – ami enyhén szólva is kiborította a bilit Brüsszelben, de főleg az Európai Parlament balliberális többségének berkeiben. Rögtön elindult a Magyarország kapcsán már többször alkalmazott boszorkányüldözés.

 

Le Pen: Az EU hatalomrabló szörnyeteg

 

A francia Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen a bírság kiszabásának napján tett közzé egy bejegyzést a Twitteren, amelyben azt írta:

 

“Szolidaritásomat fejezem ki a lengyel néppel az Európai Unió sokadik hatáskörrabló próbálkozásával szemben. Ha én lennék az elnök, segítenék Lengyelországnak kifizetni a bírságot, majd levonnám az összeget a nettó uniós hozzájárulásunkból, amit annak a szörnyetegnek fizetünk, amellyé az EU változott”

 

írta Le Pen, aki a lengyel Alkotmánybíróság mindkét döntését – különösen az októberit – üdvözölte:

 

“A bírák ezzel a határozattal – amely semmiben sem különbözik a német karsruhei bíróság határozatától, amely Németország esetében teljesen elfogadott volt – Lengyelország éppen arra emlékeztette a jakobinus diktatúrára hajazó EU-t, ogy minden népnek joga van saját törvényei szerint élni”

 

írta.

 

Le Pentől jobbra is Varsót védik

 

A Nemzeti Tömörülést, amelyet korábban Nemzeti Frontnak hívtak, egykor a szélsőjobboldalhoz sorolták. Le Pen azonabn az utóbbi években folyamatosan jobboldalivá mérsékelte a pártot saját elnökválasztási esélyei növelése céljából. Jelenleg tőle jobbra, a szélsőséges politikai kategóriában Éric Zemmour van, akivel kapcsolatban a nyugati sajtó azt írja, hogy csak idő kérdése, mikor jelenti be elnöki ambícióit. Ő a lengyel alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban azt nyilatkozta:

 

“A tét a demokrácia. Hogyan fogadhatnánk el, hogy az alkotmány – amely társadalmunk alapszerződése, a törvény és az általános akarat kifejezése -, kisebb értékű legyen, mint a meg nem választott tisztviselők által felállított szabályok?”

 

Zemmour arra is rámutatott, hogy az uniós jog térnyerése problémákat okozhat az illegális migráció kezelését illetően is, mert

 

“jelentősen korlátozza a bevándorlók csökkentésének vagy kitoloncolásának lehetőségeit, következésképp, (…) ha az európai országok hatékony [migrációs] politikát akarnak folytatnak, vissza kell szerezniük jogi szuverenitásukat”

 

A két politikus nagyon kemény kijelentései ellenére egyikük sem támogatja sem a Frexitet, sem az euró feladását, inkább próbálják magukat az erős nemzetállamok külpolitikája mentén pozicionálni.

 

A köpönyegforgató…

 

A dolog érdekessége, hogy a francia jobboldal véleményé a jelenlegi francia centrista politikusok is magukévá teszik. Michel Barnier, aki a liberális jobbközép államfőjelöltje lesz, korábban szintén amellett érvelt, hogy az Európai Bíróság ítéleteit a nemzeti jognak felül kell írnia a tömeges migráció feltartóztatása érdekében. Sőt, Barnier bevándorlási moratóriumról is beszélt, amelyet alkotmányos törvényként garantálna, hogy “egy francia bíróság se helyezhesse hatályon kívülre a nemzetközi jogok betartására hivatkozva”.

 

Tekintve, hogy nem is olyan rég Barnier még Brüsszel Brexit-trágyalásokat vezető főmegbízottja volt, a hazai belpolitikai kihozta belőle a hazafit. Olyannyira, hogy a fenti kijelentések még az általános tiltakozást kiváltó lengyel Alkotmánybíróság álláspontjánál is radikálisabbnak mondható.

 

Körkép.sk, rmx.news

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 12 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket