Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michel Euler, Pool
Miközben Emmanuel Macron francia elnök Olaszországgal szövetkezve akarja szorosabb és mélyebb pénzügyi unióba kényszeríteni a tagállamokat, addig a jogállamisági vitában a francia ellenzék egyértelműen Lengyelországnak ad igazat. A brüsszeli bürokraták túlkapásai tehát a jövőre esedékes francia elnökválasztás egyik fő témájává váltak. Olyannyira, hogy van olyan francia politikus, aki kifizetné a lengyelekre kirótt napi egymillió eurós bírságot.
A lengyelekkel ezen a téren elsősorban a francia jobboldal mutat együttérzést. Már korábban is Varsó mellett foglaltak állást az igazságügyi reform kapcsán fenntartott vitában, ám az október 27-én kirótt bírásg új lendületet adott a nylatkozatoknak. Brüsszel azért adott pénzbüntetést Lengyelországnak, mert az nem teljesítette az Európai Bíróság határozatáta lengyel Legfelsőbb Bírósági Fegyelmi Tanács működésének felfüggesztéséről. Ennek a hatóságnak a létrehozását ugyanis nyugaton a bíróság függetlenségének leépítéseként értékelték – érdekes módon Szlovákia esetében a hasonló testület létrehozását üdvözölték…
Július 14-én a lengyel Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Európai Bíróságnak nincs hatásköre a lengyel igazságszolgáltatás bármely szervének felfüggesztésére. Most októberben pedig a táláros testület általánosságban mondta ki, hogy az európai jog nem élvez elsőbbséget a nemzeti jognál – ami enyhén szólva is kiborította a bilit Brüsszelben, de főleg az Európai Parlament balliberális többségének berkeiben. Rögtön elindult a Magyarország kapcsán már többször alkalmazott boszorkányüldözés.
Le Pen: Az EU hatalomrabló szörnyeteg
A francia Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen a bírság kiszabásának napján tett közzé egy bejegyzést a Twitteren, amelyben azt írta:
„Szolidaritásomat fejezem ki a lengyel néppel az Európai Unió sokadik hatáskörrabló próbálkozásával szemben. Ha én lennék az elnök, segítenék Lengyelországnak kifizetni a bírságot, majd levonnám az összeget a nettó uniós hozzájárulásunkból, amit annak a szörnyetegnek fizetünk, amellyé az EU változott”
írta Le Pen, aki a lengyel Alkotmánybíróság mindkét döntését – különösen az októberit – üdvözölte:
„A bírák ezzel a határozattal – amely semmiben sem különbözik a német karsruhei bíróság határozatától, amely Németország esetében teljesen elfogadott volt – Lengyelország éppen arra emlékeztette a jakobinus diktatúrára hajazó EU-t, ogy minden népnek joga van saját törvényei szerint élni”
írta.
Le Pentől jobbra is Varsót védik
A Nemzeti Tömörülést, amelyet korábban Nemzeti Frontnak hívtak, egykor a szélsőjobboldalhoz sorolták. Le Pen azonabn az utóbbi években folyamatosan jobboldalivá mérsékelte a pártot saját elnökválasztási esélyei növelése céljából. Jelenleg tőle jobbra, a szélsőséges politikai kategóriában Éric Zemmour van, akivel kapcsolatban a nyugati sajtó azt írja, hogy csak idő kérdése, mikor jelenti be elnöki ambícióit. Ő a lengyel alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban azt nyilatkozta:
„A tét a demokrácia. Hogyan fogadhatnánk el, hogy az alkotmány – amely társadalmunk alapszerződése, a törvény és az általános akarat kifejezése -, kisebb értékű legyen, mint a meg nem választott tisztviselők által felállított szabályok?”
Zemmour arra is rámutatott, hogy az uniós jog térnyerése problémákat okozhat az illegális migráció kezelését illetően is, mert
„jelentősen korlátozza a bevándorlók csökkentésének vagy kitoloncolásának lehetőségeit, következésképp, (…) ha az európai országok hatékony [migrációs] politikát akarnak folytatnak, vissza kell szerezniük jogi szuverenitásukat”
A két politikus nagyon kemény kijelentései ellenére egyikük sem támogatja sem a Frexitet, sem az euró feladását, inkább próbálják magukat az erős nemzetállamok külpolitikája mentén pozicionálni.
A köpönyegforgató…
A dolog érdekessége, hogy a francia jobboldal véleményé a jelenlegi francia centrista politikusok is magukévá teszik. Michel Barnier, aki a liberális jobbközép államfőjelöltje lesz, korábban szintén amellett érvelt, hogy az Európai Bíróság ítéleteit a nemzeti jognak felül kell írnia a tömeges migráció feltartóztatása érdekében. Sőt, Barnier bevándorlási moratóriumról is beszélt, amelyet alkotmányos törvényként garantálna, hogy „egy francia bíróság se helyezhesse hatályon kívülre a nemzetközi jogok betartására hivatkozva”.
Tekintve, hogy nem is olyan rég Barnier még Brüsszel Brexit-trágyalásokat vezető főmegbízottja volt, a hazai belpolitikai kihozta belőle a hazafit. Olyannyira, hogy a fenti kijelentések még az általános tiltakozást kiváltó lengyel Alkotmánybíróság álláspontjánál is radikálisabbnak mondható.
Körkép.sk, rmx.news
Megosztás:
Címkék: európai unió francia elnökválasztás Franciaország jogállamisági vita lengyel igazságügyi reform Lengyelország
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.