Nyitókép: koeln.de
A német alkotmánybíróság elutasította a Covid-19 világjárvány elleni, már inaktív, úgynevezett vészfékezővel kapcsolatos beadványt, amely az éjszakai kijárási tilalomra, kényszerű kapcsolattartási korlátozásokra és iskolabezárásokra vonatkozott.
A személyi jogok jelentős korlátozása ellenére a bíróság szerint elsőbbséget élveznek a lakosság védelmének és a működő egészségügyi rendszer fenntartásának az előnyei. Az Alkotmánybíróság mindezt két ítéletében mondta ki, amelyeket ma tett közzé. A németországi vészfék április végétől júniusig volt érvényben és automatikusan meghatározta a karanténintézkedéseket az országban. Németországban a bevezetés idején naponta 45 753 koronavírus-fertőzött és 388 haláleset történt.
További beadványok az iskolák kényszerbezárása ellen irányultak. Azt nehezményezték, hogy az iskolák bezárása miatt a gyerekeket nem lehetett jelenléti oktatás mellett oktatni, hiszen a tanítás online vagy más távoktatási formában zajlott.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ítélete első ízben ismeri el a gyermekek és fiatalok iskolai oktatáshoz való jogát, amelyet az állam köteles biztosítani.
„Ezt a jogot súlyosan érintették az iskolabezárások, amelyeket a járvány kezdete óta bevezettek”
– mondta a bíróság.
Ugyanakkor kijelentette, hogy a járvány idén április végi dinamikus fejlődése miatt, amikor nem állt rendelkezésre elegendő oltóanyag, az oktatáshoz való jogot felülmúlja a közérdek az emberi élet, az emberi egészség megóvása, valamint a fenntartható egészségügy biztosítása érdekében.
A politikusok és a média izgatottan várták a mai ítéleteket, az Alkotmánybíróság ugyanis most először foglalkozott így a karanténintézkedések alkotmányosságával. A politikusok arra számítanak, hogy a kedvező ítéletek növelik a mozgási lehetőséget a járvány elleni küzdelemben.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.