Az új német kancellár első külföldi útja: Szoros együttműködés Franciaországgal, szuverén Európa, de Oroszország továbbra is tabu

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Thibault Camus

Olaf Scholz (szocdem SPD) német kancellár, akit a minap iktattak be hivatalába, pénteken abszolválta első hivatalos külföldi látogatásait. Németországban hagyomány, hogy a kancellár első útja Párizsba vezet, mintegy emlékeztetve, hogy az európai béke Németország és Franciaország jó viszonyán alapszik. Párizsból Scholz Brüsszelbe utazott, ahol nem az EU, de a NATO vezetőivel is tárgyalt.

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő pénteki találkozójukon ismét megerősítették a két ország között szoros partnerséget.

„Arról van szó, hogy miképp tudnánk erőssé tenni Európát és az európai szuverenitást annak minden értelmében. Gazdasági, biztonsági és külpolitikai kérdésekről van szó”

fogalmazott Scholz a találkozót követően. Hangsúlyozta, fontos, hogy „egy irányba és együtt dolgozzunk”.

   

„Ez az oka annak, hogy ez nem csak egy baráti látogatás volt, hanem egy olyan találkozó, ahol nagy téteket jelentő kérdésekkel foglalkoztunk”

mondta.

Macron: Atomerőműveket és államadósságot igen, migrációt nem

Emmanuel Macron szintén a közös munka szükségességéről beszélt, kiemelte az európai együttműködés fontosságát. Mint mondta, a német kancellárral a klímaváltozásról, a digitalizációról és a migrációról is tárgyalt. Ez utóbbi kapcsán Macron leszögezte, hogy gondoskodni kell az EU külső határainak jobb védelméről, hatékonyabban kell fellépni az illegális migráció és az embercsempész-hálózatok ellen, ugyanakkor fenn kell tartani a menedékjog lehetőségét. 

Nem meglepő módon Macron a Maastricht-i kritériumok enyhítése mellett érvelt. Ezek írják elő, hogy az uniós tagállamoknak nem lehet GDP-arányában 3 százaléknál nagyobb költségvetési hiányuk és 60 százaléknál nagyobb államadósságuk. Ez a déli országok, különösen Franciaország gazdaságát gúzsba köti. Párizs régóta lobbizik a feltételek enyhítésén.

Ám nem csak ez a téma jelent feszültségpontot a két ország kapcsolatában. Németország ellenzi, hogy Franciaország a zöld energia kategóriája lobbizza be a nukleáris energiát. Franciaország ugyanis jelentős atomerőmű befektetésekben érdekelt szerte Európában, köztük Közép-Európában is. Németország azonban az atomerőművekkel való francia terjeszkedést nem nézi jó szemmel, ezért a nukleáris energia átminősítését nem támogatja.

Oroszország tabu?

Scholz Brüsszelben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével találkozott elsőként. Von der Leyennel Scholz már két kormányzati ciklus során együtt dolgozott (von der Leyen Angela Merkel munkaügyi majd védelmi minisztere volt, mielőtt az Európai Bizottság élére került).

Von der Leyen elmondta, hogy az új német kormány kapcsán nagyon pozitív várakozásai vannak, hiszen „erős Európa-párti programot” vállalt fel. Scholz pedig azzal reagált, hogy kormánya „egy erős, szuverén európai uniót akar építeni”, amelynek „szorosan összehangolt külpolitikai stratégiája van annak érdekébe, hogy Európa biztonsága és védelme szavatolva legyen”.

Scholz ugyan jelezte, hogy „aggodalommal tölti el” az ukrán határ mentén összevont orosz haderő híre, de nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, hogy Oroszországgal szembeni szankcióként hajlandó lenne-e az Északi Áramlat 2 gázvezeték lezárására. A kérdést egyébként von der Leyen is megkerülte.

Körkép.sk, DPA, euronews.com