Külügyek

Módosulnak a határok a Balkánon? A boszniai szerbek függetlenítenék magukat Szarajevótól

Saját gyógyszerfelügyeleti hatóságután saját adórendszert és hadsereget akarnak a szerb nacionalisták

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Radivoje Pavicic

 

Saját igazságügyi rendszert, saját adórendszert és saját hadsereget akar a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Sprska), és december 9-én el is fogadta az ezzel kapcsolatosan kötelező érvényű határozatot a nemzetgyűlés. Magyarul: a boszniai szerbek három rendkívül kényes területen függetlenítenék magukat a szarajevói közös vezetéstől. Ezzel gyakorlatilag megint közelebb kerültünk a 26 éve összetákolt ország széthullásához, amelyet viszont a legtöbben nem akarnak, mert beláthatatlan következményei lehetnek.

 

Bosznia-Hercegovinát 1995-ben a Daytoni Egyezménnyel hozták létre, és kvázi őselleneségeket, a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat zárták egy országba. Ilyen alaphelyzet esetében már az is csoda, hogy az entitás kibírta az elmúlt két és fél évtizedet. Ám most egyre több repedés kezd megjelenni az ország politikai felszínén.

 

Az ország két fő közigazgatási egységre oszlik, az egyik a bosnyák-horvát többségű Bosznia-hercegovinai Föderáció (amelyben a horvátok az elvándorlás és az asszimiláció miatt vészesen fogynak), illetve a Republika Srpska. Az ország enyhén szólva is ingatag lábakon áll. A Szlovákia felénél alig nagyobb bosnyák-horvát oldal tíz kantonra oszlik, és ezek mindegyike saját parlamenttel és képviselők egész hadával rendelkezik. Ezzel teljesen ellentmondásos az a másik véglet, hogy Bosznia-Hercegovina nemzetközi gyámság alatt áll, ami annyit tesz, hogy az ENSZ úgynevezett főképviselőt delegált az országba, akinek elképesztően széles jogkörei vannak: kötelező érvényű rendeleteket adhat ki, és indoklás nélkül leválthatja a köztisztviselőket, amennyiben jogsértőnek ítéli munkavégzésüket.

 

Ilyen végletek mellett a politikai konfliktus csak idő kérdése volt. És el is jött az idő. Jövőre választások lesznek, és a kétszeres boszniai-szerb elnöke, egykori miniszterelnöke Milorad Dodik aggódik győzelmi esélyei miatt. Dodik ma a két országrész közös elnöki tanácsának szerb tagja. Politikai népszerűsége azonban az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, amit értelemszerűen radikálisabb retorikával próbál ellensúlyozni. Korábban saját gyógyszeripari hatóság létrehozása mellett döntöttek a boszniai szerbek, most december 9-én pedig az önálló adó- és igazságügyi rendszer, valamint hadsereg kialakításának lehetőségéről szavaztak azzal, hogy fél évet hagytak a szükséges törvények kidolgozására.

 

Mindenki aggódik

 

A nemzetgyűlés ominózus ülésének az ellenzék közül egyetlen képviselő sem vett részt. Szerintük Dodik politikája újabb véres konfliktusba sodorhatja az országot. Az USA, Olaszország, Németország, Franciaország és az EU illetékesei szintén nyilatkozatban nehezményezték a boszniai szerbek döntését, amely szerintük “tovább eszkalálhatja a helyzetet”. Az EU a bosnyákok és a boszniai szerbek közötti párbeszéd mielőbbi újraindítását szorgalmazta.

 

Nem csoda, nyilvánvalóan egyetlen nyugati hatalom sem szeretne határmódosításokat a Balkánon. Bár Belgrád elég óvatosan kezeli a boszniai helyzetet, ha valóban felbomolna Bosznia-Hercegovina, akkor automatikusan felmerülne a lehetősége a boszniai szerbek és anyaországuk politikai egyesülésének. De ha felmerül a lehetősége Nagy-Szerbia létrejöttének, akkor fel kell hogy merüljön Nagy-Albánia létrehozásának lehetősége is, a láncreakció pedig ismét lángba boríthatja a Balkánt.

 

A jelenlegi helyzetért nagy felelősség terheli a nemzetközi közösséget. Nem csak azért, mert egy eleve önálló életre képtelen entitást hoztak létre, hanem azért is, mert a nemzetközi gyámság és az ENSZ-főképviselő munkája körül találni azért hiányosságokat.

 

Börtönbüntetés a háborús bűnök tagadásáért

 

Páldául az idén távozó, 2009-től hivatalban lévő főképviselő, Valentin Inzko utolsó intézkedései egyikeként hatalmánál fogva módosította a boszniai-hercegovinai büntetőtörvénykönyvet, akár három éves szabadságvesztéssel büntetve azokat, akik tagadják a srebrenicai mészárlás és más háborús bűnök megtörténtét. A szerb nacianlisták és Dodik természetesen azzal reagáltak, hogy a bosnyákokkal közös intézmények bojkottálását helyezték kilátásba. És most már saját adórendszert és hadsereget is szeretnének.

 

Maga Dodik mindenesetre igen ügyesen ismerte és használta fel a kiskirályként – és teljesen meggondolatlanul – viselkedő mindenkori főképviselőkkel szembeni negatív közhangulatot. Egy alkalommal megjegyezte, hogy nem akar olyan országban élni, ahol valaki úgy hozhat törvényeket, hogy egyszerűen feltölti azokat a netre.

 

A nyugat nyilvánvalóan a jelenlegi erőviszonyokat, a daytoni békét és az abból fakadó szereposztást akarja megőrizni, ahol illik intézményesíteni a szerbek okozta szörnyűségek közemlékezetét, még ha az nyilvánvalóan sérti, vagy legalábbis rosszul érinti a szerb lakosság nagy részét. Csakhogy nem a Nyugat az egyetlen hatalmi erőtér, amelynek ambíciói vannak Bosznia-Hercegovinában. A boszniai szerbek mögött ott lehet sejteni Oroszországot és Kínát, a bosnyákok mögött pedig ott mozgolódik Törökország és Szaúd-Arábia, hogy az erős Bosznia-Hercegovinában nem érdekelt Horvátországról már ne is beszéljünk.

 

A sorból némileg kilóg Szerbia, amely nem szeretne egy olyan konfliktust a szomszédságában, amelyért őt tennék felelőssé, és amely jelentősen rontana nemzetközi alkupozícióin, például Koszovóval szemben, valamint megnehezítené az uniós csatlakozás felé vezető útját. Ezért a boszniai helyzettel kapcsolatban Aleksandar Vučić szerb államfő azt nyilatkozta:

 

“Szerbia politikája az, hogy tiszteletben tartsa Bosznia-Hercegovina területi integritását, de tiszteletben tartsa Bosznián belül a boszniai Szerb Köztársaság integritását is, ami a daytoni egyezmény teljes tiszteletben tartását jelenti.”

 

Körkép.sk, intellinews.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket