Nyitókép forrása: Photo by Christian Lue on Unsplash
Túl kevés szó esik az EU berkeiben előforduló korrupciós ügyekről, ami nem is csoda, pedig Brüsszel előszeretettel használja a jogállamiságot és a korrupció elleni harcot a rebellisnek tartott tagállamok megrendszabályozó eszközeként. Nemrég azonban cikksorozat jelent meg az Európai Bíróság, az Európai Bizottság és az Európai Néppárt berkeiben zajló befolyáskereskedelemről és más tisztességtelen gyakorlatokról. A cikksorozatot Jean Quatremer francia oknyomozó újságíró jegyzi. A Liberation francia napilapban megjelent információknak azonban – ahogy az lenni szokott – különösebb hatása nem volt az uniós intézményekre, a lengyel ügyészség azonban már eljárást indított. Újabb front nyílt tehát Brüsszel és Varsó között.
Magát Quatremert cikkei közlése után az lepte meg leginkább, hogy nem csak Brüsszel, de Párizs is hallgatott a felderített ügyek megszelleztőtetése kapcsán.
„Az EU kritikáját az Európai Unió eszméjének kritikájaként értelmezik. Úgy hiszem, hogy magyarázza, miért érintik olyan ritkán ezeket a botrányokat. Pedig az EU politika is, az EU kritizálása pedig az unió eszméjére irányul, hanem egyszerűen a politikával foglalkozik”
nyilatkozta Quetremer a TVP lengyel köztelevíziónak.
Egyébként nem véletlenül nyilatkozott épp a lengyeleknek. Az általa felderített kétes ügyek többsége az Európai Néppártot érintik, amelynek élén a közelmúltig Donald Tusk lengyel exkormányfő állt, aki most visszatért hazájába, hogy vezesse az ellenzéket a konzervatív PiS kormánypárt ellen.
Quetremer azonban felhívta a figyelmet, hogy az EU számára a napvilágra került információk igen problémásak, mert arra utalnak, hogy egy kisebb csoport játssza a főszerepet az korrupciós ügyekben.
Elszámoltatnák a számvevőszék fejét
A Liberation „Csalások az Európai Számvevőszék élén” című cikkében a lap azt írta Klaus Heiner Lehnéről, az Európai Számvevőszék elnökéről, hogy fiktív lakcímet jelentett be (egy lepukkadt kétszintes apartmant), hogy jogosulttá váljon egy havi 3600 eurós juttatásra (így összesen bő 300 ezer euró plusz bevételre tehetett szert). A lakást két másik kollégájával együtt tartotta fenn. A lap szerint Lehne nem is töltött túl sok időt hivatalos munkahelyén Luxembourgban, helyette inkább a német pártpolitikában tevékenykedett egy regionális CDU-csoportban.
Lehne nemrég tagadta a cikkben megjelent információkat. Azt állítja, hogy azok nem bizonyíthatóak, az pedig, hogy kivel osztja meg a lakását, kizárólag az ő magánügye. Azt is tagadta, hogy bírói teendői rovására vett volna részt regionális politikában, azzal érvelt, hogy a CDU düsseldorfi tiszteletbeli elnöki posztja csak szimbolikus tisztség.
A baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége EP-frakció az ügy alapos kivizsgálását követeli. Kérdés, hogy mennyire lesznek alaposak, vagy a soha véget nem érő bizottságosdiban hagyják elhalni az ügyet. A balliberális Renew Europe szerit Lehnének rágalmazásért eljárást kellene indítania a lap ellen, ha valóban hazugságnak tartja a cikkek tartalmát.
Merkel emberei és az OLAF
December 2-án megjelent cikkében a Liberation arra világított rá, hogy „állam az államban” elv szerint működnek csoportok az unió intémzényeiben.
„Angela Merkel 2005-ös megválasztása óta a hatalom minden szintjére saját embereit ültette – főleg németeket, de máshonnan is: finneket, hollandokat, flamandokat, osztrákokat. Ezek az emberek szorosan együttműködnek egymással, egyazon burokban élnek és így idővel teljesen elvesztették erkölcsi mértéktartásukat hatalmuk gyakorlásakor.”
írta Quatremer.
A cikk szervezetben történt befolyással való üzérkedést ró fel több ismert európai volt vagy jelenlegi tisztviselőnek. Az EU osztrák költségvetési biztosa kapcsán például azt írta:
„Johannes Hahn, akinek jelentős befolyása van az uniós büdzsére és a költségvetési kinevezésekre, elfogadta egy lobbicsoport meghívását egy vadászatra. A találkozót be kellett volna vezetni az átláthatósági nyilvántartásba, de a biztos ezt elmulasztotta.”
A Liberation több törvénytelenül közpénzből fizetett találkozóról is beszámol 2010 és 2018 közötti időszakból. A találkozók szervezője Karel Pinxten volt, az Európai Számvevőszék korábbi elnöke, aki több mint félmillió eurót költött el ezekre az utakra jogtalanul. A nemrég meghozott határozat szerint az EU legfelsőbb bírósága bűnösnek találta az ügyben Pinxtent. Beszédes, hogy mindössze a második olyan ítéletről van szó, hogy korrupció vagy visszaélés miatt uniós tisztviselőt ítélnek el. Az ítélet értelmében Pinxten elveszti európai nyugdíjjogosultságának kétharmadát.
Az ominózus találkozókon állítólag Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke, Jyrki Katainen és Johannes Hahn, jelenlegi költségvetési biztos is részt vett. A lap utal rá, hogy a találkozó célja az lehetett, hogy megállapodjanak abban, közösen gyakorolnak nyomást az Európai Csaláselleni Hivatalra (OLAF), hogy bizonyos ügyek felett hunyjon szemet. Magyarul: kettős mércét alkalmazzanak bizonyos országokkal javára, és más országok kárára. Például a projektek számát tekintve Magyarország esetében évek óta sokkal több OLAF-vizsgálat folyik, mint más országokkal szemben.
A Liberation összeférhetetlenséggel vádolta meg Kien Lenaertset is, az Európai Unió Bíróság (EUB) elnökét, aki a francia lap szerint az EUB bíráinak befolyásolásával üzérkedett. Az EUB szeptemberben napi félmillió eurós bírságot szabott ki Lengyelországra a vitatott lengyel bírói fegyelmi kamara megszüntetésének késleltetéséért.
Megosztás:
Címkék: EU korrupció Liberation oknyomozás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.