Az EU nem ad támogatást saját határai védelmére, de illegális migránsokat útba igazító weboldalra talált pénzt

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Giannis Papanikos

Egykor Európa nagy része egységesen esett neki Magyarországnak, amiért kerítést épített az EU külső határaira, feltartóztatva ezzel egy ellenőrizetlenül érkező, milliós nagyságrendű migránstömeget. Azóta a migráció már nem csak gazdasági és ideológiai eszköz, hanem a hibrid háború fegyverévé is vált, ma pedig boldog boldogtalan kerítést épít a határaira. És bár a magyar példát követők kapcsán érdekes módon nem kaptak vérszemet a brüsszeli bürokraták, pénzt továbbra sem hajlandóak a tagállamok rendelkezésére bocsátani, hogy megvédjék az EU külső határait. Sőt, migrációt támogató eszközökre csoportosítják át az adófizetők pénzét.

A Remix News nemrég megjelent elemzésében mutat rá Brüsszel kétarcú politikájának jeleire.

Decemberben Görögország újra benyújtotta követelését az Európai Bizottsághoz arról, hogy az EU bocsásson rendelkezésére anyagi forrásokat a görög-török határra építendő „okos fal” bővítésére. A görög álláspont a lengyel-fehérorosz határon látottak alapján is afelé mozdult el az utóbbi időben, hogy számos ország lenne hajlandó politikai eszközként fegyverként bevetni a migrációt. Nem mellesleg, Görögország és Törökország régi történelmi ellenfelek.

   

A görögök nem bíznák a véletlenre

Bár a görög-török határon jelenleg már álló 38 kilométeres fal hossza eltörpül a Magyarország déli határaira felhúzott 500 kilométeres méretű határkerítés mellett, két dolgot azért érdemes kiemelni. A görög-török szárazföldi határ teljes hossza mindössze 212 kilométer, a 38 kilométeres fal pedig mesterséges intelligenciával vezérelt képfeldolgozó rendszerrel és hőérzékelőkkel van felszerelve. Rövidsége ellenére hatékonysága igen szembetűnő: fennállásának köszönhetően csak idén eddig 143 ezer illegális belépési kísérletet sikerült elhárítania a görög hatóságoknak.

Görögországban 2019 óta van érdemi határvédelem, akkor váltotta le a baloldali Sziriza-kormányt Kiriakosz Mitszotakisz centrista kormánya. A Sziriza addig ténykedése katasztrofális volt mind Görögországra, mind Európára nézve a rengeteg beengedett migráns okán, de tragikus volt az illegális migránsok számára is, hiszen rengetegen vesztek oda a görög szigetek között vezető tengeri úton a 2015-ös válság idején.

Az embercsempészek fűrészporral kitömött mentőmellényeket osztogattak, az emberéletnek nem sok értéke volt számukra. A görög partokat elérve pedig a megfelelő összegért a görög hatóságok gond nélkül továbbengedték a tömegeket, átterhelve a migrációs nyomást a többi tagállamra: Magyarországra, Szlovéniára, Ausztriára, Szlovákiára.

Az EU lesöpörte a javaslatokat

Idén októberben egy tucat uniós tagállam belügyminisztere írt alá egy dokumentumot, amelyben Brüsszelt arra kérik, járuljon hozzá az EU külső védelmének finanszírozásához. Az aláírók között volt Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia. A dokumentumban azt írták: a technikai akadályok hatékony határvédelmet tesznek lehetővé, amely az egész EU érdekét szolgálná, nem csak a frontvonalban lévő országokét”.

Magyarország hangsúlyozottan próbált odahatni Brüsszelre, hogy fontolják meg az anyagi források biztosításának lehetőségét. A magyar kormány a saját kerítése megépítésére és fenntartására eddig 1,5 milliárd eurót költött el az elmúlt hat évben.

Októberben Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz a lengyel-fehéroroszhatár kerítésének bővítésére, mire válaszul Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy „az EU régóta kitart azon elve mellett, hogy nem ajánl fel pénzt szögesdrótokra és sorompókra a határain”. 

Ennek ideológiai alátámasztására a szóvivő aztán megpróbálta összekapcsolni a határokat védő falakat az Európa belsejében épített falak rossz emlékével, teljesen figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy ezúttal Európa külső határai vannak veszélyben, és a történelmi analógia ezer sebből vérzik.

Bezzeg útbaigazításra van pénz…

Az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a tizenkét tagállam kérését. Helyette olyan „pacebohatású” projektek finanszírozására költi az adófizetők pénzét, mint az Info-Migrant. Ez egy weboldal, amelynek hivatalosan a küldetése az, hogy „megbízható, ellenőrzött, tárgyilagos és kiegyensúlyozott hírekkel lássa el a migránsokat, és információkkal szolgáljon azokról az országokról, amelyeket elhagytak, vagy azokról, amelyeken keresztül utaznak, vagy ahova épp tartanak”.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kerítésépítések legaktuálisabb információit is közlik az oldalon, kvázi biztosítva, hogy a migránsok naprakész információval rendelkezzenek arról, hogyan kerülhetik meg az akadályokat Európán át vezető útjuk során. Az oldalt egyébként az EU-n kívül német és francia közszolgálati műsorszolgáltató társfinanszírozzák.

Az Info-Migrant azt állítja, hogy „abban konszenzus van, hogy a migránsoknak hiteles és kiegyensúlyozott információkra van szükségük, amelyekhez utazásuk során nehéz hozzáférni”. Ez azonban nem több üres szlogennél, tekintve, hogy semmilyen európai konszenzus nincs ezzel kapcsolatban, és főleg nem abban, hogy az ilyen információknak milyen célokat kell szolgálnia: a migránsok bejutásának megkönnyítését, megnehezítését, vagy az irracionálisan veszélyes utak bevállalásától való elrettentést. Jelenleg inkább az első verziót szolgálja – köszpénzekből.

Körkép.sk