Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vladimir Tretyakov

 

Kazahsztánban nem mindennapi belpolitikai földrengés indult el. Egy azóta visszavont kormányintézkedés volt a katalizátor, de a koronavírusjárvány okozta elszegényedés volt a valódi kiváltó ok. A tüntetéseknek nincs vezetője, az önkényuralmi berendezkedés miatt pedig nincs ellenzék, akivel tárgyalni lehetne. Ráadásul, egyelőre arra sem utal semmi, hogy kívülről robbantották ki az eseményeket – bár nyilvánvaló, hogy lesznek olyan hatalmak, akik majd meglovagolnák az eseményeket. Körkép-háttér.

 

Kazahsztánban a tömegtüntetések harmadik napján olya mély belpolitikai krízis alakult aki, ami a kormány bukásához vezetett. Persze, a ténylegesen hatalmat gyakorló elit ettől még maradt, ezért az emberek dühe kibékíthetetlen.

 

A közvetlen kiváltó oka  kazah eseményeknek az volt, hogy a kormány a duplájára emelte az autógáz (LPG) árát. Az új év első napjától gyakorlatilag egy liter LPG 60 kazah tengéről 120 tengére emelkedett (12 eurócentről 24 eurócentre).

 

 hirdetes_300x300  

A drasztikus áremelkedés hatására Zhanaozen városában, Mangystai régió központjában tüntetések robbantak ki, amelyek átterjedtek Aktaura is. A népharag gyorsan szétterjedt az országban, csütörtökre egész Kazahsztánban rendkívüli állapotot hirdettek.

 

A tüntetések harmadik napján elszabadult a pokol, eddig nyolc hatósági személy haláláról és 300 sebesültről szólnak a híradások, de ez a szám nyilvánvalóan nőni fog. Délután 16 óra körül érkező hírek szerint csütörtökön a kazah katonaság a tüntetők közé lőtt.

 

Közben a NATO közép-ázsiai megfelelője, a KBSZSZ (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) tagországai „békefenntartó” haderőt küldtek Kazahsztánba, az oroszok például ejtőernyősöket vetettek be.

 

A tüntetések mozgatórugói

 

A kormány a nép lenyugtatása céljából először eltörölte az LPG-re vonatkozó jogszabály hatályát, sőt, a korábbi 60 helyett 50 tengére mérsékelte az LPG árát, ám a tömeg ennyivel nem elégedett meg. Elfoglalták Almati városházát és felgyújtották az ottani elnöki rezidenciát. A fehérorosz forgatókönyv szerint az országvezetés lekapcsolta az internetet.

 

A tüntetéseken, az „Öreg, takarodj” jelszavakat skandálták, amit Nurszultan Abisuli Nazarbajev egykori kazah elnöknek címeztek, aki 2019-ben mondott le közel harminc évnyi regnálás után. A hatalommegosztás értelmében átadta helyét Kasszim-Zsomart Kemeluli Tokajev új államfőnek, ám bizonyos funkciókat megtarthatott magának és családtagjainak, így befolyása igen nagy maradt (jelenlegi jogcíme a Nemzet Vezetője).

 

A tömeg nem állt meg az üzemanyagárak rendezésénél, és politikai követeléseket támasztott. Tokajev erre leváltotta a Nazarbajevhez hű jelenleg regnáló Askar Mamin-kormányt, és átvette tőle az irányítást, kinevezve magát a Nemzetbiztonsági Tanács elnökének. Nazarbajev befolyásos unokaöccsét pedig eltávolította a hírszerzés igazgatóhelyettesi posztjáról.

 

Ám sem bizonyult elégségesnek. Jelenleg rendszerváltásra van igény Kazahsztánban. Egy ekkora változást véghezvinni pedig nem kevés áldozatba kerülhet.

 

A kazah bankrendszer leállította a teljes működését, a tőzsdei kereskedelmet is beleértve.

 

A politikai rendszer alapvető problémáit a koronavírus hozta felszínre. A kazah középosztály gazdasági értelemben haldoklik, ez a réteg szenvedett leginkább a kormányzatok elhibázott járványkezelésétől és gazdasági intézkedéseitől.

 

Az eladósodás mértéke 26 százalékkal ugrott meg a tavalyi évhez képest, pedig már az is igen nehéz helyzetbe hozta a középréteget.

 

Miért nem elégedtek meg a jóléti intézkedésekkel?

 

Amiért a tömeg nem elégedett meg a kormány kezdeti engesztelő lépéseivel, az a politikai rendszer működéséből fakad. Nazarbajevet széles néprétegek gyűlölik korábban igen gyakran és igen véresen alkalmazott büntetés-jutalmazás politikája miatt. Eleve nehéz volt lenyomni az emberek torkán, hogy a 2019-ben távozó Nazarbajev megtarthatta hatalma egy részét, és amolyan kétpólusú rendszerben működtek Tokajevvel.

 

Ez aztán rányomta a bélyegét az mindennapi politikára, a legapróbb előrelépést jelentő pozitív intézkedés is elvérezhetett a volt és aktuális elnök közötti párharc miatt, vagy azon, hogy a tisztviselők egymásnak adták a kilincset hogy Tokajev, hol Nazarbajev irodájában. Ilyen körülmények között a járvány nyilvánvalóan igen súlyos károkat tudott okozni az emberek életében.

 

Lehetnek-e külföldi hatalmak a háttérben?

 

Nyilván, logikus lenne külföldi hatalmakat sejteni a tüntetések hátterében. Moszkvának érdekében állhat még azelőtt megrendszabályozni Kazahsztánt, hogy túlságosan elkezdene összekacsintani a Nyugattal, vagy csak távolódni Moszkvától (Nazarbajev Putyin orosz elnök közeli barátja). Ez a taktika kiválóan bevált Fehéroroszországgal szemben. Sőt, más párhuzamot is vonhatunk: a karabahi háború következményeképpen orosz békefenntartók jelenhettek meg a Kaukázusban, ami az oroszokat hozta stratégiai helyzetbe saját területük déli kapujánál.

 

Arra azonban semmi jel sem utal egyelőre, hogy az oroszok robbantották volna ki az elégedetlenséget Kazahsztánban.

 

Az amerikaiaknak is lenne oka egy ilyen húzásra, hogy Ukrajnától távolabb kösse le az oroszok figyelmét és erőforrásait. Az időzítés sem lenne rossz, tekintette, hogy épp most kezdődnek majd az orosz-amerikai tárgyalások a biztonsági garanciákról Ukrajna és a NATO kapcsán.

 

Ugyanakkor az amerikaiaknak igen nagy érdekeltségeik vannak Kazahsztánban, egy ilyen veszélyes belpolitikai helyzet nem tűnik előnyösnek még számukra sem. Ráadásul, az USA aligha hiheti, hogy Oroszország és Kína hagyná, hogy hátsó udvarukban folytasson kormánybuktató tevékenységet.

 

A kazahsztáni LPG legnagyobb termelője a Tengizchevroil, amelynek 50 százalékos tulajdonosa az American Chevron, 25 százalékos részesedése van az ExxonMobil Kazakhstan Venturesnek, 20 százaléka pedig kazah állami Kazmunaigaznak. A Tengizchevroil birtokolja Kazahsztán legnagyobb olajmezőit, és nemrég mentességet kapott az LPG export tilalma alól, egy másik vállalattal együtt (Zhaikmunai), amelynek hátterében egy Szingapúrban jegyzett holding áll, ami teljes egészében Nazarbajev veje, Timur Kulibajev érdekeltségébe tartozik.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.