Júlia, Rita
  • HUF: 384.59
  • USD: 1.06
  • 13 °C
  • 26 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Orosz-ukrán konfliktus: Háború lesz, vagy kompromisszum? Mennyit érnek a szankciók, és miért lógnak ki a sorból a németek?

A helyzet rendkívül feszült, de sokkal inkább bonyolult, főleg Európa gázfüggősége és a nagyhatalmi érdekek miatt

Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP

 

Továbbra is hatalmas a feszültség és a bizonytalanság Ukrajna körül. A NATO a legmagasabb készültségbe helyezte egységeit, katonákat és haditechnikát mozgósított a keleti szárny védelmére. Az Egyesült Államok 8500 katonát tervez Kelet-Európába vezényelni, egyes híradások Lengyelországot, Magyarországot és Bulgáriát emlegetik ezzel kapcsolatban.

 

Ukrajna keleti határainál 130 ezer körülire tehető az összevont orosz katonaság létszáma, amit persze Moszkva még tovább növelhet. Az oroszok központi követelése az, hogy Ukrajna sose csatlakozhasson a NATO-hoz, és ehhez garanciákat kérnek.

 

A másik oldalon ott van az Egyesült Államok és a NATO, amely támogatta Ukrajnát az oroszbarát rezsim megdöntésében 2013-2014-ben, és azóta is segítik haditechnikával, de nem katonákkal. Hivatalosan Ukrajnában 150 amerikai katona tartózkodik kizárólag a kiképzések támogatása céljából.

 

A dilemma az, hogy az ukrán válság miatt Oroszország és Kína igen közeli szövetségesekké váltak. Időközben azonban az amerikaiak figyelme Európáról és az Atlanti térségről rendkívüli gyorsasággal átvándorolt a Csendes-óceánra. Ma az USA legnagyobb kihívója Kína, ennek megfelelően a Kína elleni lépések motiválják Washington döntéseit.

 

Így, az USA számára az ukrán válság rendezése egyúttal azt is jelentené, hogy a most Csendes-óceánon közös hadgyakorlatokat végző Oroszország és Kína kapcsolata lazábbá válna. A probléma az, hogy Ukrajna magára hagyásával (így az afganisztáni nemzetközi leégés után) megroppanhat a NATO egysége, és az USA méginkább hitelét vesztené a nemzetközi porondon.

 

Lehet kompromisszum, de milyen áron?

 

Jelenleg a szakértők szerint az orosz 130 ezres katonai erő nem elégséges egy Ukrajna elleni nyílt offenzívához. Az ukrán hadsereg több százezer katonából áll, a nyugati támogatásoknak köszönhetően jól felfegyverzett. Másrészt, Ukrajna hatalmas területe lehetetlenné teszi a gyors előrenyomulást, mert minél nagyobb a terület, annál több váratlan esemény lassíthatja le a támadó egységeket.

 

Ugyanakkor egy-két évvel ezelőtt az ukrán válság kapcsán az elemzők úgy vélték, hogy Moszkva csak az alkalomra vár, hogy újra oroszbarát rezsimet ültessen Kijevbe, és ehhez egy katonai beavatkozás jó terepet szolgáltatna. Ez nem azt jelenti, hogy támadást indít, hanem azt, hogy a katonai konfliktussal szemben elfogadható alternatívává teszi a nyugat szemében a kompromisszumos megoldást Ukrajna szerepét illetően. Ehhez persze emelni kell a téteket – és ez most be is következett.

 

Azt persze senki sem tudhatja, merre alakulnak tovább az események. Az oroszok tűréshatárai és szándékai is ismeretlenek. Ahogy azt sem tudni, az USA mennyire elszánt egy háborúra. Haderőből akadna elég, Európában jelenleg 66 amerikai katona szolgál, ebből 30 ezer Németországban.

 

A németek kilógnak a sorból

 

Bár tény, hogy a NATO retorikában egységes, a valóságban már kevésbé. Németország nem csatlakozott azokhoz a NATO-tagokhoz, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának. Németország és Oroszország gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbá váltak, amit az Északi Áramlat 2 megépítése csak elmélyített.

 

A németek ráadásul nem csak a saját fegyvereik felől döntöttek így. Berlin odáig meg, hogy megakadályozta Észtországot abban, hogy a német gyártmányú tarackokat Kijev rendelkezésére bocsássa. Sokan emiatt az orosz “gázfegyver” sikeréről beszélnek.

 

Itt érdemes megemlíteni azt, hogy az Egyesült Államoknak alapvető stratégiai érdeke megakadályozni, hogy a német szofisztikált ipar összeérjen az orosz korlátlan nyersanyagforrásokkal, mert egy ilyen szövetség már közvetlen fenyegetné az amerikai dominanciát.

 

Más országok ellenben támogatják az ukrán fegyverkezést. A balti államok, Csehország és Hollandia, valamint Kanada is hajlandó katonai segítséget nyújtani Ukrajnának. Törökország tavaly ismeretlen számú Bayraktar T2B harci drónokat bocsátott az ukrán hadsereg rendelkezésére. Az Egyesült Államok pedig 2014-től 2,7 millió dollárban szállított hadászati technikát Ukrajnának.

 

Az amerikai szankciók tényleg fájnának az oroszoknak

 

A katonai eszközökön túl azonban az USA-nak gazdasági eszközei is vannak Oroszország ellen. Az utóbbi napokban Oroszország elzárását emlegetik a dollárban folyó ügyletekről. A dollár ma az egyetlen valódi világpénz, ebben zajlik a nemzetközi pénzügyi tranzakciók zöme. Az USA megteheti Moszkvával azt, amit korábban Teheránnal tett meg: kizárja a SWIFT-rendszerből. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az oroszok kikerülnének a világ bankhálózatából, és nem férnének hozzá a dollárban realizált bevételeikhez.

 

Hogy pontosan mekkora veszteséget jelentene ez az orosz gazdaságnak, azt nem tudni, de az ország bevételének 40 százalékát kitevő kőolaj- és földgázeladások bevételei a SWIFT-rendszeren keresztül érkeznek.

 

Jelenleg mindenki a konfliktus esélyeit latolgatja. Az amerikaiak elrendelték a diplomatáik és családtagjaik kivonását Ukrajnából. Az EU egyelőre kivár, és nem látja okát ugyanennek a lépésnek. Az amerikai döntés mögött nem feltétlenül kell orosz merényleteket sejteni. Elég sokan lehetnek az ukrán és a szeparatista oldalon is, akik nem szeretnék még a háború végét, mert anyagi vagy politikai érdekük fűződik hozzá. Egy amerikai diplomaták elleni merénylet jó időre ellehetetlenítené az állóháborúvá fagyott ukrán válság ilyen vagy olyan rendezését. Hasonlóval találkozhattunk már Szíria esetében is.

 

Gázdilemmák Európában

 

Az is sok fejtörést okoz, hogy Európa honnan biztosítja be a szükséges földgázmennyiséget. Az év elejétől a korábbi többszörösére emelkedett az amerikai LNG cseppfolyósított földgáz szállítások volumene, közben a Lengyelországon keresztül haladó Jamal vezetékben visszafelé áramlott a gáz, a Szlovákián keresztüli Eustreamnél pedig töredékére esett a átmenőmennyiség. Ez egészen január 25-ig így is maradt.

 

Bár Nagykaposnál belépő gázvezetéken hirtelen többszörösére emelték az átmenő földgáz volumenét, Európa kiszolgáltatottsága a feszült helyzet miatt továbbra is fennáll. Főleg, ha kizárják az oroszokat a SWIFT rendszerből.

 

A amerikai elnöki adminisztráció két magas rangú tisztviselője kedden arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadó csapata felvetette, hogy szükség esetén észak-afrikai, közel-keleti, ázsiai és amerikai földgáz szállításaival pótolnák az orosz gáz kiesését Európában.

 

Körkép.sk, apnews.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Petike
2022. jan. 26. 10:23

szerintem a szankciok Oroszország ellen gyengék és nem eléggé hatásosak mindenképpen meg kell erosíteni oket hogy az orosz maffiozovezért és diktátort eszhez vezessék.

Zoltan
2022. jan. 26. 10:35

Petike nincs rossz es jo ezt a hatalmasok a kicsiknek talatak ki ,vannak erdekek es ero ,pl mi volt irakban,libiaban.stb.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Hirdetés (X)

Kövessen minket