A hadiipar lett Európa válságának nagy nyertese – nagyot ugrott az európai fegyverimport

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

Európában nőtt az elmúlt öt évben legnagyobb mértékben fegyverimport volumene, ami a közelmúltben bejelentett fegyverkezési programok és az orosz fenyegetés miatt csak tovább hízik majd a jövőben – vonta le a következtetést a Sockholmi Békekutató Intézet, a SIPRI legfrissebb tanulmány. A SIPRI rámutat, miközben az fegyverexport Európából közel 5 százalékkal esett vissza az elmúlt öt évben, addig az fegyverimport mértéke 19 százalékkal megnőtt.

„Európa az új hotspot” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Siemon Wezeman, a SIPRI minden évben megjelenő fegyverkezési-jelentésének társszerzője, arra utalva, hogy piaci gyűjtőhellyé lépett elő az öreg kontinens.

„Nem kicsit, hanem nagy mértékben fogjuk növelni katonai kiadásainkat. Új fegyverekre van szükség, és ezen része importból származik majd”

fogalmazott Wezeman.

   

Különösen Németország szánta el magát katonai kiadásainak jelentős növelésére, de így tett Dánia és Svédország is. Kapcsolódó hír, hogy Németország amerikai ötödik generációs F-35-ös vadászgépeket vásárolna. Ezek a gépek atomfegyverek célbajuttatására is alkalmasak, és a németek a négy évtizeddel ezelőtt hadrendbe állított Tornado típusú gépeiket cserélnék le velük. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a csere már régóta esedékes, és a tavaly év végén létrejött új német koalíció kormányprogramjában is szerepel kötelezettségként.

A régóta tartó trend most eszeveszettül felgyorsul

A SIPRI kutatói az európai fegyverkezéssel kapcsolatban azt is leszögezték, hogy a hadi kiadások tekintetében a trend Európában a Krím annektálásával fordult meg, és a globális fegyverkereskedelemből a részesedése 10-ről 13 százalékra emelkedett.

Összesítésben azonban Európa messze nincs az élvonalban. Ázsia és Óceánia a legnagyobb felvásárló, a világ legnagyobb importőrei pedig India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea, Pakisztán és Japán. Ők együtt a globális kereskedelem 43 százalékát fedik le.

A második legnagyobb piaci régió a Közel-Kelet, a fegyverimport 32 százalékáért felel, a növekedése pedig az elmúlt 5 évben 3 százalékos volt. Érdekesség, hogy az import mögött főleg katari befektetések húzódnak meg.

Amerikában és Afrikában eközben 34, illetve 36 százalékkal csökkent a fegyverimport.

Országok szerint lebontásban India és Szaúd-Arábia holt versenyben szerepel az élen (11 százalékkal gyarapodó importtal), második Egyiptom (5,7 százalék), majd Ausztrália (5,4 százalék) és Kína (4,8 százalék) következik.

A fegyverexport rangsorában az első természetesen az USA, az exportpiac 39 százaléka az övé. Oroszország jelentős csökkenést követően a második helyen áll 19 százalékkal. A harmadik legnagyobb fegyverexportőr Franciaország (11 százalék). Kína a negyedik (4,6), Németország az ötödik helyen áll (4,5 százalék).

Az országok kereslete nő, a kínálati oldal repes a boldogságtól – Ukrajnában pedig emberek halnak meg

A fegyveripar tehát virágzik. Németország 100 milliárdos fegyverkezési programra szánta el magát. Az EU félmilliárdról egymilliárdra növelné az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások tervezett volumenét. A Biden-adminisztráció 6,4 milliár pótlólagos keretet szorgalmaz szintén Ukrajnának szánt „védelmi segítség” beszerzésére.

A globális fegyveripar éves forgalma becslések szerint évi 2000 milliárd dollárra rúg. Az első világháború borzalmai után Lloyd George brit külügyminiszter kijelentette, hogy fel kell számolni a a fegyvertásból származó hatalmas haszonért küzdő érdekeket, Woodrow Wilson amerikai elnök pedig az ENSZ alapokmányába tetette volna bele, hogy „lőszerek és hadieszközök magánvállalkozások általi gyártása” komoly kifogásokat vonjon maga után.

1921-ben a nemzetközi leszerelési bizottságok azzal vádolták a hadiipart, hogy háborús félelmet keltenek, kormányzati tisztviselőket fizetnek le szerte a világban és fegyverkezési versenyt gerjesztenek. A folytatást ismerjük.

Az ukrajnai háború nem kevés hasznot hoz az olyan nagy hadiipari vállalatoknak, mint a Raytheon (ez gyártja a Stinger rakétákat, amelyekből sokezret küldenek Ukrajnának), a Lockheed Martin (ez gyártja az F-35-ösöket, amelyekből Németország és más európai országok is vásárolnának, valamint a Javelin páncéltörő rakétákat). A Lockheed és a Raytheon részvényárai az orosz invázió megindulóása óta 16 illetve 3 százalékkal ugrottak meg. Európa legnagyobb fegyverkonszernje, a BAE Systems részvényei 26 százalékkal emelkedtek.

Körkép.sk