Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Andrew Marienko

 

Nyugati sajtóértesülések szerint Ukrajna és Oroszország 15 pontos béketervet dolgozott ki, amely a tűzszünetet és az oroszok haderők kivonulását is tartalmazza. A Financial Times információi szerint Ukrajna hajlandó semlegességet vállalni és korlátozni saját haderejének nagyságát, de nyugati biztonsági garanciákat akar cserébe.

 

A megállapodás értelmében Ukrajna a NATO-csatlakozás lehetőségéről is lemond (ez az orosz követelések egyik állandó tétele), nem adna helyet külföldi országok támaszpontjainak, nem fogadna el külföldről fegyvereket. Ugyanakkor biztonságát az USA, az Egyesült Királyság és Törökország őrizné.

 

Mihajlo Podoliak, Volodimir Zelenszkij főtanácsadój a Financial Timesnak elmondta, hogy csak akkor jöhet létre megállapodás, ha az „orosz csapatok elhagyják Ukrajna területét”.

 

 hirdetes_400x285  

Az erősen kérdéses, hogy lehet-e ilyen formában folytatása a béketervnek. Az oroszok kezdik bekeríteni az Ukrajna keleti felében harcoló ukrán erőket, ezzel pedig elvághatják őket az utánpótlástól, a harcok egy keményebben. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ebből a pozícióból csak úgy kivonulnak a február 24. után megszállt területekről.

 

A 15 pontos béketerv hírére azonban a tőzsdék ismét pozitív számokat kezdtek produkálni. Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter  közölte, nincs akadálya egy Putyin-Zelenszkij találkozónak, de a találkozóra csak egy konkrét megállapodás megkötése érdekében kerülhet sor.

 

Mihajlo Podoliak szerint azonban már a következő napokban találkozhat a két elnök egymással, ami Szergej Lavrov szavaival összevetve azt jelentené, hogy napok kérdése egy megállapodás tető alá hozása. Podoliak szerint így napok kérdése a tűzszünet is.

 

Zelenszkij a hét elején beszélt először arról, hogy „Ukrajna kezdi felfogni, hogy nem lehet a NATO tagja”. Azóta kedden és szerdán lengyel és cseh vezető politikusok is elutaztak az oroszok által ostromlott Kijevbe. A találkozó után Jaroslaw Kaczynski azt mondta, hogy „önmagát megvédeni képes” nemzetközi békemissziót kellene küldeni Ukrajnába. Az egyelőre nem világos, hogy mi lenne pontosan a békemisszió célja, ahogy azt sem tudni, az oroszok nem tekintenék-e háború cselekménynek.

 

Körkép.s, AP, ukrinform,

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.