Kornél, Soma
  • HUF: 400.10
  • USD: 1.04
  • 21 °C
  • 36 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Az európai képmutatásnak nincs határa: Az elmúlt években több százmillió eurónyi fegyvert szállítottak le Oroszországnak

Főleg Franciaország és Németország sáros, de az olasz Iveco hackocsijaival is támadják most az ukránokat

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michel Euler

 

Az európai országok elképesztő mennyiségű fegyverrel látják el most Ukrajnát az orosz invázió ellenében, Putyint pedig a gonosz megtestesüléseként mutatják be, és mindent száműznének a hétköznapi életből, amely az “orosz” jelzőt magán viseli. Közben viszont számos európai ország, köztük Németország, Franciaország, Olaszország, de még Szlovákia és Csehország is az elmúlt években fegyvereket adott el az oroszoknak. Igen, a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai régiók függetlenségének egyoldalú kikiáltása után is.

 

“Sorsunk összefügg, Ukrajna az európai család része. Vlagyimir Putyin agressziója támadás minden általunk nagyra tartott elv ellen”

 

fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ezzel szemben a valóság az, hogy a múlt évig az EU tagállamainak harmada exportált fegyvert közvetlenül vagy trükkös kerülőutakon Oroszországnak – derül ki az Investigate Europe tényfeltáró írásából.

 

Az EU-27-es általános fegyverexport-nyilvántartásából kiderül, hogy 2015–2020 között legalább 10 uniós tagállam összesen legalább 346 millió eurónyi fegyvert adott el Oroszországba – és ez csak az, amelynek nyoma maradt. Az érintett országok: Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Finnország, Spanyolország és Szlovákia. Kiemeljük, hogy a Brüsszel által sokat kritizált Lengyelország és Magyarország nincs a listán.

 

Kit érdekel az embargó?

 

Hivatalosan “katonai felszerelésekről” van szó, ám ez a fogalom igen tágan értelmezhető: sisakoktól a lőszeren át a nehézfegyverekig bármi belefér, akár még a hadihajók is.

 

Az európai képmutatás határtalanságát mutatja, hogy elvileg embargó tiltotta, hogy európai fegyverek kössenek ki az oroszoknál. Ez az embargó a Krím 2014-es annektálása óta volt érvényben.

 

Az embargó vonatkozott minden fegyverre és velük kapcsolatos anyagra, beleértve a lőszereket, katonai járműveket, felszereléseket, félkatonai felszereléseket és ezek pótalkatrészeit. Sőt, még ilyen szállítmányok célbajuttatása is tilos uniós tagállam tulajdonában lévő vagy zászlaja alatt hajózó/közlekedő járművekkel.

 

Tehették mindezt egy vélhetően szándékosan nyitva hagyott kiskapunak köszönhetően. Az embargóról szóló Európa Tanács által elfogadott határozat ugyanis nem vonatkozott a korábban kötött szerződésekre, azok akár utólagos kiegészítéseire és utószerződéseire.

 

A franciák a legnagyobb európai beszállítók

 

Az embargó idején Oroszország legnagyobb fegyverellátója (megint hangsúlyozzuk, hogy csak a fellelhető adatok alapján) Franciaország volt, amely 2015 óta 152 millió euró értékben adott el bombákat, rakétákat, torpedókat, robbanótölteket az oroszoknak, sőt képalkotó rendszereket, repülőgép-alkatrészeket és könnyebb légijárműveket is értékesítettek Moszkva irányába.

 

Az exporttételek között szerepel több mint 1000, orosz harckocsiba beépített hőkamera, vadászgépek és helikopterek navigációs rendszerei és infravörös letapogatói. Ezeket a tételeket Moszkva a Safrantól és a Thalestől vásárolta meg, mindkét vállalat fő részvényese a francia állam. A franciák technológiája pedig ma Ukrajnában öli az embereket. 

 

És ez nem minden. Az oknyomozás azt is kiderítette, hogy az embargó ellenére a francia állam orosz szállítású exportengedélyt adott ki “vegyi anyagokra”, “biológiai anyagokra”, “tömegoszlató szerekre”, “radioaktív anyagokra” és “berendezésekre”.

 

A hivatalos indoklás szerint ezek a szállítások korábbi szerződések “maradék áramlásainak” felelnek meg. Az Oroszországba exportált európai fegyverek 44 százaléka köthető a franciákhoz.

 

A német pacifizmusnak is megvannak maga korlátai, ha pénzről van szó

 

De nem csak a franciák kétszínűsége szemet szúró, hanem a névleg pacifista németeké is, akik az embargó idején 122 millió euró (szintén csak a bizonyítható összeget ismerjük) értékben adott fel katonai felszerelést Oroszországba. A németekhez kötődik az összes Oroszországba exportált európai fegyver 35 százaléka.

 

A német szállítmányok főleg jégtörő hajókból állt, de voltak a tételek között puskák, kézifegyverek, “különleges védelmi járművek” is. A német kormány nem is reagált az Investigate Europe kérdéseire. A most feltárt szállítások egyébként Angela Merkel idején valósultak meg.

 

A német exportot egyébként “kettős felhásználásúnak” minősítették, ezért a valójában fegyverexportnak számító szállításokat sem a politikusok, sem a civil szervezetek nem tartják az embargó megsértésének.

 

 

Olaszország egy felvétel miatt bukott le

 

Olaszország a harmadik legnagyobb exportőr a listánkon, és neki korábban már kellett magyarázkodnia érintettsége miatt. Tekintve, hogy az olasz IVECO gépjérműgyár harckocsijai is megjelentek az ukrajnai harcokról készült felvételeken.

 

Olaszország 2015 és 2020 között (igazolhatóan) 22,5 millió euró értékben adott el katonai felszerelést Oroszországnak. Az exportengedélyeket Matteo Renzi akkori kormányfő, jelenlegi baloldali pártvezér idején adták ki. Az engedélyek arról szóltak, hogy az Iveco 25 millió euró értékben adhat el szárazföldi gépjárműveket az oroszoknak. A gyártó Lynce típusú harcijáművét a La 7 tévécsatorna egyik újságírója szúrta ki az ukrán fronton. Ezeket az Iveco oroszági üzemeinek egyikében szerelték össze, de Olaszországból exportált alkatrészekből.

 

Az olaszok még az embargó bevezetése utáni hatodik évben is adtak ki belföldi értékesítési engedélyeket félautomata puskákra, lőszerekre. Ezek aztán belföldön cseréltek gazdát, a vevők között pedig magánbiztonsági, félkatonai és állami szervezetek is voltak, vagyis ezt követően lehetetlen megmondani, pontosan hol kötöttek ki a fegyverek.

 

Forrás: IE

 

Az ellentmondások megkoronázására pedig ott van egy rendkívül érdekes információ a Sotckholmi Nemzetközi Békekutató Intézettől, a SIPRI-től: nem csak Európa fegyverexportja működött tovább az oroszellenes embargó idején, ugyanis a Krím annektálását követően Oroszország maradt az ukrán fegyverexport második legnagyobb felvevőpiaca. 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 14 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Dodo
2022. Már. 21. 15:49

A beke orei!!

Haho
2022. Már. 21. 19:34

Cikknek nincs szerzője? Ez oszt a minosegi ujsagiras.Csak így tovabb....

    Almassy
    2022. Már. 21. 20:53

    Ilyenkor a főszerkesztő/rovatvezető a cikk felelőse, ha nem tudnád...

musztafa ibrahim
2022. Már. 21. 21:02

Haho, haliho, ott van a legelején. Mellesleg bugyuta vagyú, leülhetsz.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Hirdetés (X)

Kövessen minket