NATO-csúcs: A legveszélyesebb javaslatokat sikerült elkerülni, az ukránok nem kapnak sem vadászgépeket, sem légtérzárat

Nyitókép forrása: AP Photo/Thibault Camus

A csütörtöki NATO-csúcson sikerült elkerülni a legrosszabbat: egy NATO-tag sem küld katonákat Ukrajnába, nem lesz légtérzár sem, az Egyesült Államok pedig ismételten kijelentette, hogy Ukrajna nem kap harci repülőgépeket. Ezen felül érkeznek az első releváns reakciók az oroszok gázszállításokat érintő követelésére, és persze vannak olyan nyilatkozatok is, amelyek háborús retorika mögé akarják bújtatni a tényeket: történetesen, hogy Ukrajna még mindig magára van utalva.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Facebookon közzétett videós bejegyzésében arról beszélt, hogy a NATO déli-délkeleti szárnyán nyolc zászlóalj harccsoport jön létre, ezek közül az egyik a magyar lesz, amelyet a Magyar Honvédség már korábban létrehozott a szövetség keretében, de ettől még magyar parancsnokságú.

Ehhez a magyar harccsoporthoz most már más NATO-tagországok is csatlakozhatnak, és eddig öt ország jelezte ebbéli szándékát: az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország. Ezek az országok várhatóan néhány száz katonával járulnak majd hozzá a harccsoport erejéhez. Szijjártó szerint az öt ország katonái a Dunántúlon fognak állomásozni,

   

„ahol a magyar katonákkal együtt, a Magyar Honvédség bázisaiban közös kiképzéseken, közös gyakorlatokon vesznek majd részt a NATO együttműködés keretében”

A NATO-erők érkezéséről korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök számolt be a közösségi hálón rögtön a mai NATO-csúcs után. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a szövetségesek elfogadták, hogy Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának és nem is enged át ilyen szállítmányokat területén.

Kiemelte azt is, hogy a NATO közös célja, hogy az ukrajnai háború ne lépje át az ukrán határt. Elmondta, hogy

a NATO elvetette az Ukrajna feletti légtérzár gondolatát, mert az egyet jelentett volna egy Oroszország elleni légi háborúval.

A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a NATO megerősíti az Ukrajnával szomszédos Kelet-Európai országokat: Magyarországot, Szlovákiát, Romániát és Lengyelországot, és védelmi célzattal NATO-erők érkeznek.

Orbán Viktor a NATO-csúcsról: Sikerült érvényesítenünk a magyar nemzeti érdekeket!

Kapcsolódó hír, hogy az Egyesült Államok csütörtökön ismét nyomatékosította, hogy nem ad Ukrajnának harci repülőgépeket Volodimir Zelennszkij követelése ellenére sem. Ukrajna már vadászgépei több mint felét elvesztette – és ki tudja, hogy a megmaradt gépekből mennyi a harcképes.

A fentiek alapján elmondható, hogy a NATO nem akar hadviselő féllé válni, ezért nem is lépi át azokat a határokat, amelyek a jelenlegi állás szerint nyilvánvalóan provokálnák Oroszországot. Ehelyett Kijev kénytelen megelégedni az európai országok parlamentjének szimbolikus jellegű tapsával, és a fegyverszállítmányokkal.

Kemény háborús retorika után üres frázisok

Josep Borrel, az EU külügyi főbiztosa – akinek vezetése alatt az EU külpolitikai ténykedése nem egyszer vált nevetség tárgyává – a Politico szerint csütörtökön, az EU-s vezetők találkozója előtt olyan nyilatkozatot tett, miszerint az elkövetkező napokban az európai országoknak Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítaniuk.

Mint mondta, Ukrajna fegyverek útján történő támogatása „még az ott zajló háború kimenetelét is eldöntheti”, és a következő két hét kritikus lesz.

Zuzana Čaputová szlovák államfő is megtette a maga egyébként elképesztően alibista nyilatkozatát. Arra az újságírói kérdésre, hogyan látja Zelenszkij ukrán elnök kérését, hogy a NATO bocsássa harckocsijai és harci repülőgépei 1 százalékát Ukrajna rendelkezésére, azt válaszolta:

„A NATO-tagállamok túlnyomó többsége katonailag is segíti Ukrajnát. Köztük Szlovákia is. A tagállami vezetők csúcstalálkozón vállalt kötelezettségei a katonai segítség növelése irányába mutatnak. Ez a mi válaszunk Zelenszkij elnöknek. A NATO keretében egyetértettünk abban, hogy a segítségünknek megelőző és deszkalációs jellegűnek kell lennie”

fogalmazott. Ami hiányzik a válaszból és amit nem mert kimondani a Szlovákiában is csúcsra járatott háborús retorika ellenére, az az, hogy a NATO nem hajlandó teljesíteni Ukrajna követeléseit (mert nem akarja kockáztatni érte a harmadik világháborút).

A háború jelenlegi állása szerint Mariupol elestére kell számítani a következő napokban. A délkelet-ukrajnai, stratégiai fontosságú fekete-tengeri kikötővárosban 100 ezer civil van, és néhány ezerre tehető a védők száma. Ha Mariupol elesik, azzal összefüggő oroszok által ellenőrzött terület jön létre Krímtől a szakadár népköztársaságokig, ami logisztikai szempontból nagyon előnyös, ráadásul jelentős orosz és oroszbarát ukrán haderő szabadul fel, ami megváltoztathatja a háború dinamikáját.

Körkép.sk