Az orosz-ukrán háború legfontosabb következménye: Így építené újjá „legyengült” hadseregét Németország

Nyitókép forrása: SITA/Philipp Schulze/dpa via AP

Elavult a felszerelés, motiválatlanok a katonák, nincs tapasztalat, rossz a hozzáállás, és kevés a pénz. Ez jellemezte a német hadsereget, amely a Szovjetunió szétesése óta drámai  visszafejlődésen ment keresztül, már ami védelmi képességet illeti. Az eszközök lassú kiöregedését nem pótolták fejlesztésekkel. Eddig. Az orosz-ukrán háború ezt megváltoztatta, és egyes elemzők a német fegyverkezés újraéledése a legfontosabb következménye az ukrajnai harcoknak.

Olaf Scholz nem sokkal az Ukrajna elleni orosz inváziót követően tett Németország szempontjából fordulatot jelentő kijelentéseket. Az egyik az volt, hogy a második világháború óta most először hajlandó fegyvereket szállítani Berlin válságövezetbe, a második pedig az, hogy példátlan mértékű, 100 milliárd eurós soron kívüli keretet különítenek el haderőfejlesztésre. A kérdés most az, hogy mire fogják ezt költeni.

Az AFP közlése szerint Alfons Mais, a német szárazföldi haderő parancsnoka sokkhatással felérő kijelentést tett azzal, mikor az orosz invázió első óráiban kijelentette, „a NATO-nak felajánlható lehetőségeink rendkívül korlátozottak”.

   

A LinkedIn közösségi oldalon pedig azt írta, hogy a Bundeswehr „többé-kevésbé meztelen”.

Eva Hoegl védelmi biztos a Bundeswehrről szóló legfrissebb éves jelentésében kijelentette, hogy hadsereg „riasztó” állapotban van. A német liberális FDP képviselője, Marcus Faber pedig nemrég arról beszélt, hogy a német haderő jelenlegi állapotában még alapvető funkcióját, Németország megvédését sem lenne képes ellátni.

Tényleg „riasztó”…

Jelentések szerint a német flotta hajóinak alig harmada „teljesen működőképes”. Az ország vadászgépeinek és más harci repülőgépeinek igen nagy része alkalmatlan harci bevetésre, ahogy a németek 350 Puma páncélosából is csak 40 való csatatérre.

A német gyalogság létszáma 180 ezer katonát számlál, ami jelentős visszalépésnek tekinthető, harminc évvel ezelőtt a német hadsereg létszáma még félmilliós volt.

A német haderő problémája ráadásul igen mélyre nyúlik. Kulcsfontosságú infrastruktúrák fenntartása és felújítása helyi vagy regionális önkormányzatok hatáskörébe tartozik, így minden egyes fejlesztési projekt lebonyolítása a megszokott bürokrácián keresztül három négy évig is eltart. Volt olyan eset, hogy egy laktanya viszonylag egyszerű felújításának közbeszerzése is 23 évit tartott.

Sok az olyan laktanya, ahol vagy vezetés víz, vagy áram, vagy egyik sincs.

Évek óta nem kapott új kézifegyvereket és puskákat a gyalogság, a régi G36-osok cseréje évtizedek óta késik. A gyalogság hegyi elitegységének nincsenek új sílécei, az ejtőernyősök régi, elavult ernyőket használnak, ami önmagában is elég problémás körülmény.

Németországnak tehát nem csak a hatalmas pénz hatékony elköltéséről döntenie, hanem alapjaiban kell megváltoztatni a pénzköltés folyamatait. Magyarul: kemény harcot kell vívni, mert a változás azt jelenti, hogy egyesek el fogják veszteni a pénzosztás feletti befolyásukat. Viszont csak ezután lehet orvosolni a fentebb leírt problémákat.

Amerikai repülők, izraeli rakétavédelem, európai páncélosok

Azt azonban már most tudni lehet, hogy Németország – Berlin ezt a nagy 100 milliárdos kerettel egyidőben jelentette be – hogy amerikai F-35-ös 5. generációs vadászgépeket és Eurofightereket vásárol (a költségük gépenként nagyjából 100 millió euró) vásárolna régi Tornado típusú gépei helyébe.

Izrealtől harci drónokat szerez be, és olyan rakétaelhárító pajzsrendszer beszerzését is tervezi, amely a vele szomszédos uniós tagállamokat is megvédi – ez lenne az Arrow3 rendszer több milliárd euró értékben.

Közben a németek európai gyártmányú harckocsikat és páncélozott gyalogsági szállítójárműveket vásárolnának, helikoptereiket viszont az amerikai típusokra cserélnék. Jelenlegi becslések szerint a német haderő fejlesztése 8 évet is igénybe vehet.

The Economic Times, körkép.sk