Háború Európában: A fegyverszünetről dönthetnek ma Isztambulban. A harcok súlypontja áttevődött keletre

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

Folytatódik a háború, miközben Törökországban megkezdődik az orosz-ukrán béketárgyalások következő köre. Áttörésre nem nagyon számítanak sem nyugaton, sem keleten. A prioritások között szerepel a tűzszünet elérése, ám ebben sem Kijev sem Washington nem reménykedik igazán – joggal, mert az oroszok előbb legalább katonai részeredményt szeretnének elérni. Ukrajna hajlandó a semleges státust elfogadni, de nemzetközi garanciákat akar, területeiről pedig nem hajlandó lemondani.

Zelenszkij ukrán elnök továbbra keményebb fellépést, több fegyvert és több szankciót követel Oroszország ellen, köztük az orosz energiahordozók megvásárlásának felfüggesztését is kéri – miközben továbbra is fennakadás nélkül halad a szállítás az Ukrajnát keresztülszelő gázvezetékeken.

Scholz az energiaembargó ellen érvelt

Olaf Scholz német kancellár a hétvégén az ARD televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy Németország (Oroszországgal szembeni) energiafüggetlensége elkerülhetetlenül magasabb árakkal jár. A szankciók kiterjesztése kapcsán azt is elmondta, hogy „Németországnak megvannak a maga érdeke”, amelyeket védenie kell, és „kizárt a direkt beavatkozás a konfliktusba”, még akkor is, ha az Ukrajnába vezényelt katonákat „békefenntartóknak” hívnák.

   

Zelenszkij követeléseire reagálva azzal érvelt, hogy a jelenlegi szankciók azt jelentik, hogy bár Oroszország megkapja az energiaszállításokért járó pénzt, de nem tud mit kezdeni vele a szankciók blokkoló hatása miatt.

Egész Washington Biden szerencsétlen nyilatkozatát mentegeti

Joe Biden amerikai elnök amiatt magyarázkodhat, hogy lengyelországi látogatása alkalmával arról beszélt, Putyin orosz elnök „nem maradhat hatalmon”. Mivel ez a kijelentés gyakorlatilag egy másik ország belpolitikájába való beavatkozást jelent. Biden később azt mondta, hogy „erkölcsi felháborodását” próbálta kifejezni, nem a „politikai változás elérésére” akart utalni.

Antony Blinken is igyekezett elvenni Biden veszélyesen éles kijelentését, hangsúlyozva, hogy Washington stratégiájának nem része „egy orosz rendszerváltás”. Biden szerencsétlen elszólása ugyanis nem csak azt jelentené, hogy Amerika be akar avatkozni egy másik ország belügyeibe, hanem azt is, hogy az orosz oligarchák pozícióját meggyengítené, amivel csak jobban összezárnának Putyin mögött.

Emmanuel Macron francia elnök Biden szavaira reagálva hétfőn kiemelte, hogy óvatosabb megfogalmazásokat kellene használni az eszkaláció elkerülése érdekében, mert a jelenlegi helyzetet a puszta szavak is veszélyes mértékben súlyosbíthatják.

Az Egyesült Államok egyébként újabb 700 millió dolláros támogatásban részesítené Ukrajnát, és újabb oroszellenes szankciót fontolgat.

A harcok súlypontja Kelet-Ukrajnára tevődik át

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint az orosz Wagner-csoport zsoldosai már Kelet-Ukrajnában harcolnak, megközelítőleg 1000 emberrő van szó.

Egy amerikai védelmi minisztériumi tisztviselőre hivatkozva a BBC azt írja, hogy Ukrajnának sikerült visszafoglalnia a Szumi melletti Trosztyanyec városát, és hogy a Kijev elleni orosz előrenyomulás megakadt. A harcok súlypontja Kelet-Ukrajnára, Donbasz régióra helyeződik át, ahol az oroszok és az oroszbarát erők az ukrán fősereggel néznek szembe.

Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz haderő rakétacsapásokat hajtott végre lakónegyedek ellen. Az orosz támadások elsősorban az ukrán üzemanyagkészletek ellen irányulnak, hogy „megteremtsék a humanitárius válság kereteit” (ez az ukrán fél értelmezése, nyilván nem a civil lakosság számára tartják fenn háború idején az üzemanyagkészleteket…)

Üzemanyagratkárak semmisültek meg az elmúlt néhány napban Kijevben, Lvivben, Rivnyében, Zsitomirban és Lutszkban.

Körkép.sk, AFP, AP, BBC