Nyitókép forrása: Dušan Cvetanović képe a Pixabay -en.

 

Az Európai Unió a hatodik oroszellenes szankciós csomag kapcsán igyekszik kompromisszumot elérni a tagállamok között. A Politico brüsszeli hírportál által kiszivárgott tervezetrészletek szerint olyan olajembargót javasolnának a tagállamoknak, amely kellő mozgásteret biztosít az orosz energiahordozóktól függő országoknak is. A teljes szövegezés nem ismert, így nem tudni, hogy végül PR-fogás marad-e belőle, hogy Brösszel elmondhassa, megszületett valamilyen embargó, vagy tényleges korlátozásokat vetnek ki.

 

A németek a minap jelezték az uniós partnereiknek, hogy hajlandók bizonyos feltételekkel fontolóra venni az orosz kőolajjal szembeni embargó lehetőségét és az olajimport lefaragását. Annalena Baerbock német külügyminiszter például szerdán kijelentette, hogy az év végére megszűnik az orosz kőolaj német importja. Megjegyezzük, hogy a Zöldekhez tartozó, amerikai narratívát követő német külügyminiszter kijelentésének valódi súlya nem akkora, hogy komolyan kelljen venni – egyelőre.

 

Tény azonban, hogy a német kormánykoalíció kvázi válságban van az orosz energiahordozók kapcsán kialakult dilemmák miatt, így a kormányzás megőrzése lehet a valódi tétje a most hozott döntéseknek. Valószínű, hogy végül Robert Habeck (Zöldek) gazdasági miniszter (és kancellárhelyettes) ezért utazott el alternatív olajforrásokat felhajtani a Közel-Keletre, annak ellenére, hogy korábban vitatta a gyors energiafüggetlenség reális kivitelezhetőségét.

 

 hirdetes_810x300  
PR trükk, vagy kompromisszumos csapás?

 

A Politico információi szerint azonban az EU embargós javaslata is sokat puhult a konszenzus elérése érdekében. Különbséget tenne például a különböző orosz kőolajtípusok között.

 

Az európai finomítókban főleg urali típusú kőolajkeverék kerül, aminek komponenseit az Ural- és a Volga-vidékén bányászott nehézolaj és a nyugat-szibériai könnyebb olaj adja. Ha tehát ezt a típust szankcionálnák, akkor Iránból (!) és Szaúd-Arábiából kellene pótlást biztosítani, amelynek nyilvánvaló logisztikai korlátai vannak – nem beszélve az árról, a finomítók technikai átállításának költségéről.

 

Ha viszont nem erre a típusra vetik ki a szankciót, akkor a manistream sajtó kétségbe fogja vonni az EU elkötelezettségét a szankciók iránt.

 

Szankcionálhatják a kőolaj-származékokat is, ami szintén fájdalmas lenne az oroszok számára, hiszen az EU dízeligényének 10 százalékát adják közvetlen formában. Itt azonban az EU-nak megint óvatosan kell eljárnia, egyrészt azért, mert az orosz kőolaj egyes nem orosz alternatívái nem minden finomítóban alkalmasak dízel előállítására (magas kéntartalmuk miatt), másrészt, a nyári turistaszezon előtt közvetlen üzemanyagra szankciót kivetni nagyon kockázatos húzás.

 

Türelmi idő, változó retorika

 

A Politico cikkének legfontosabb üzenete, hogy Brüsszel hajlandó egy olyan embargó bevezetésére, amely igen sok kivételre ad lehetőséget, viszont egyelőre nem tudni, milyen messzire mennek el. Ez utóbbi kérdésnek legfontosabb dimenziója, hogy az EU hosszabb türelmi időt hagyna az átállásra a kőolajembargó esetében, ami nem csak átmeneti időre ad lehetőséget, de felülbírálatra is – a háború alakulásának függvényében.

 

A németeken kívül Magyarország a második számú visszafogó erő, hogy Brüsszel az racionalitás talaján maradjon. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a hét elején ismét jelezte, hogy Magyarország nem támogat semmilyen orosz kőolaj és gáz elleni embargós javaslatot, de kifogásai nem politikai, hanem tisztán gazdasági természetűek.

 

Ezt sokan úgy is értelmezik, hogy ha az EU képes működőképes alternatívát kínálni, a német és magyar kormány engedhet a 48-ból. Tény azonban, hogy túl keveset tudni a tervezet érdemi részleteiből, hogy becslésekbe lehessen bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy az EU szándékosan a francia elnökválasztás után, vagyis a jövő héten hozza nyilvánosságra javaslatát.

 

Jelzésértékű, hogy a fősodratú sajtóban is nyíltabban beszélnek arról, hogy az EU tagállama – a folyamatosan kiemelt Németországon és Magyarországon kívül -, köztük Csehország, Ausztria, Szlovákia és Bulgária is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz olajembargó nagyobb kárt okoz Európának (értsd: saját nemzetgazdaságuknak), mint Oroszországnak.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.