Délkelet-Európa országaiban politikai bizonytalanságot vagy válságokat idézett elő Ukrajna támogatásának dilemmája

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Valentina Petrova

Bár tájainkon a mainstream sajtó azt a hatást kelti, mintha csak Magyarország akadályozná az Ukrajnát állítólag segítő intézkedéseket, fegyverszállítmányokat és szankciókat, valójában ezzel inkább csak elfedik azt a komoly egyet nem értést, ami a háború kapcsán kialakult a szélesebb Európában. Kiváló példa erre Délkelet-Európa.

Bulgáriában és Horvátországban vérremenő politikai viták alakultak ki az Ukrajnának szánt támogatások mértékét illetően. A nyugat-balkáni országokban, Bosznia-Hercegovinában vagy Montenegróban pedig már egymást kizáró álláspontok alakultak ki.

Bulgária

Bulgáriában Rumen Radev elnök és Kiril Petkov miniszterelnök képviseli a két szemben álló politikai irányt. Bár korábban egy húron pendültek a korrupció felszámolása tekintetében, az ukrajnai háború miatt kiásták a csatabárdot.

   

Petkov erőteljesen amellett érvelt, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. Ezzel szemben Radev erre nem volt hajlandó. Radev szövetségest is talált Kiril négypárti kormánykoalíciójában, méghozzá a Bolgár Szocialista Pártot, amely azonban a hetekig tartó vita végén beadta a derekát és május 4-én megszavazta a katonai és haditechnikai segítségnyújtás engedélyezését.

Radev azonban továbbra is azzal érvel, hogy országa érdekeit védi, mikor nem engedik, hogy Bulgáriát belekeverjék a háborúba. Azzal vádolta meg Kiril kormányát, hogy elárulta a bolgár nemzeti érdeket, mikor nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Horvátország

Horvátországban az Ukrajna-téma két ellentétes sarkába Andrej Plenkovics miniszterelnök és Zoran Milanovics elnök állnak.

Már a háború kezdete előtt összezördültek Ukrajna kapcsán, amikor Milanovics élesen kritizálta Plenkovicsot, amiért az 2021 végén Kijevben tett látogatást. Olaj volt a tűzre, mikor a horvát elnök kijelentette, hogy horvát csapatok nem vesznek részt a feszültség esetleges eszkalációjában, majd leszögezte, hogy Ukrajnának nincs helye a NATO-ban.

Plenkovics gyors ütemben nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy a horvát elnök nem képviseli Horvátország hivatalos álláspontját. Közben az ukrán külügyminisztérium behívatta a kijevi horvát nagykövetet Milanovics szavai elleni tiltakozásul. Nagyjából ezzel egyidőben kiderült, hogy Milanovics felkerült a kijevi kormány által szemlátomást megtűrt szélsőjobboldali Mirotvorec portál halállistájára.

Plenkovics kormányfő oroszbarátnak nevezte Milanovics elnököt, majd veszélyesnek titulálta azokat a kijelentéseit, miszerint megvétózná Svédország és Finnország NATO-tagságát (konkrétan azt mondta, hogy ő maga nem szavazná meg, de bárki, aki megszavazza, „mint az ördögöt, úgy üldözné”).

Bosznia-Hercegovina

Ebben az egyébként forrongás küszöbén álló országban egyáltalán nem meglepő, hogy viták vannak Ukrajna kapcsán. És az sem meglepő, hogy a háromnemzeti elnökség horvát és bosnyák tagja Oroszország ellen és Ukrajna mellett, a szerbek ellenben Oroszország mellett foglaltak állást.

A vita legutóbb az oroszellenes szankciók bevezetéséről szól, és Milorad Dodik boszniai szerb vezető megakadályozta a szankciók bevezetését.

A helyzetet jól illusztrálja, hogy a feszültség megnövekedése miatt megkétszerezték az EU rendfenntartó erőit az országban. Bosznia-Hercegovina egyébként nemzetközi gyámság alatt van, az ENSZ időszakonként egy főképviselőt delegálhat az országba, akinek rendkívül széles politikai hatáskörei vannak, például kötelező érvényű jogszabályokat adhat ki, vagy hivatalnokokat rúghat ki. Az utóbbi időben a főképviselők a helyzet kezelése helyett inkább csak a magukét szajkózták, elhintve a feszültség gyorsan fejlődő magvait az instabil országban.

Montenegró

Montenegróról e tekintetben azt kell tudni, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások megkaadtak, és van egy nagy, de még annál is hangosabb oroszbarát néprétege.

Az elmúlt időszakban Zdravko Krivokapics egykori kormányfő kormányát  az oroszbarátként emlegetett Demokratikus Front is támogatta. Ez egy rendkívül széles és így nagyon törékeny koalíció volt, amely idő előtt összeomlott, mikor február elejére a 81 tagú parlamentben 43-an támogatták a Krivokapic elleni bizalmatlansági indítványt. Április végén állt fel az új kormány, amely nyugatbarát – és nincs többsége a parlamentben.

Krivokapic utolsó, kormányfőként töltött heteiben tört ki tehát az orosz-ukrán háború, nem sokkal az invázió kezdete után emberek tömegei kezdtek oroszbarát tüntetésekbe, a szakadár kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság zászlaját viselve.

A feszültségek ellenére MOntenegro viszonylag gyorsan beállt a kórusba. Retorika szintjént az elsők között kötelezte el magát az oroszellenes szankciók mellett, bár végül csak egy hónappal az invázió után csatlakozott ténylegesen hozzájuk. Ezen túlmenően betiltották az orosz sajtót, orosz diplomatákat utasítottak ki.

Körkép.sk