Eufrozina, Kende
  • HUF: 406.18
  • USD: 0.97
  • 13 °C
  • 19 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Még több Brüsszel, vétójog nélkül? Macron támogatná az uniós alapszerződések megnyitását

A francia elnök konferenciazáró beszédében megkérdőjelezte Ukrajna gyors uniós csatlakozását.

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michael Sohn

 

Emmanuel Macron második ciklusát most kezdő francia elnök az Európai Paramentben elmondott beszédeben egy újfajta Európa-víziót jelentett be, amely nyitva állna olyan országok előtt is, mint az Egyesült Királyság. A Politico szerint Macron beszéde improvizációnak tűnt, ugyanakkor sok tekintetben illeszkedett a balliberális mainstream azon törekvésébe, hogy az EU alapszerződéseit “megreformálja”. Értsd: eltörölje azokat a legalapvetőbb szabályokat, amelyekkel a tagállamok érvényesíthetik érdekeiket, mint amilyen például a vétójog.

 

Az Európa Napja egyúttal az “Európa Jövője” nevű jövőkép-formálónak szánt konferencia zárórendezvénye is volt egyben. Ez a rendezvény nemrég amiatt került be a hírekbe, hogy a konzervatív résztvevők tüntetőleg kivonultak róla, mivel a balliberális mainstream megfogalmazta saját elképzeléseit, majd a sajtó előtt eladták nyilatkozatként. Természetesen szinte kizárólag a globalista, balliberális szempontok kaptak benne helyet.

 

Gyakorlatilag ezt lehetett látni a záróünnepségen is, ahol a beszédet mondók szóltak az európai alkotmányról, a referendumok fontosságáról, az új adók szükségességéről, és főleg az európai alapszerződések megnyitásáról.

 

Macron azért léphetett fel a pódiumra, mert június végéig Franciaország tölti be az EU soros elnökségét, és az összeurópainak titulált konferencia is az ő ötlete volt.

 

Még több Brüsszelt!

 

Macron beszédében leplezetlenül azon javaslatok mellett foglalt állást, amelyek a tagállamok jogainak megnyirbálása és az Európai Parlament jogainak kiszélesítése felé mutatnak. Megjegyezzük, Macron a pénzügy világából jött, nehéz tehát megmondani, hogy francia vagy globalista érdek szerint foglalta el álláspontját.

 

Az uniós alapszerződéseket legutóbb másfél évtizede nyitották meg, a Lisszaboni Szerződés születésekor. Ez átvette a 2000-es években elbukott európai alkotmány egyes részeit (az alkotmány azért nem születhetett meg, mert zsákutcába vezető vita alakult ki arról, van-e helye az alkotmányban a keresztény örökségnek, mint az európai értékek egyik forrásának…), nagyobb hatáskört adott a tagállamok kárára az EP-nek és az Európai Bizottságnak, és számos területen megfosztotta a vétójogtól a tagállamokat, helyére pedig a minősített többséget vezette be.

 

Az elmúlt évek jogállamisági vitái ennek a kiterjesztése felé mutatnak, annak ellenére, hogy a kis országoka 2004 előtt épp azzal nyugtatgatták a nyugati hatalmak, hogy a vétójognak hála nem söprik majd le az asztalról érdeiket a nagy és régebbi tagállamok.

 

A tagállamok hatáskörének módszeres leépítése

 

Macron beszédében kiállt a transznacionális EP-választási listák ötlete mellett, aminek gyakorlati működéséről elég keveset tudni. Elvileg arról szólna, hogy bármelyik jelölt kaphat szavazatot bármelyik országból.

 

Ha az EP-helyek csak egy részét választanánk is transznacionális listákon, az összességében akkor is a régi tagállamok jelöltjeit hozhatja helyzetbe. Ennek oka, hogy külföldi EP politikusokat elsősorban a nyugati sajtóból és az azokkal rokon hazai lapokból ismerjük. Más szavakkal: hányunknak ismerős a lengyel Dominik Tarczyński neve, és mennyien hallottuk már Guy Verhofstadt nevét?

 

És ha már Verhofstadt: érdemes kiemelni a Macron által kihangsúlyozott változtatások élharcosa épp a hosszú évek óta az EP padjait koptató belga politikus, akit itthon leginkább magyar- és Magyarország-ellenes és szélsőliberális kijelentéseiről ismerünk.

 

Nincs politikai akarat

 

A dolog pikantériája ugyanakkor, hogy az ilyen változtatásokhoz konszenzusos döntésre van szükség a tagállamok részéről. Márpedig azt még a Politico brüsszeli hírportál sem vitatja, hogy Dánia, Svédország és Finnország, a balti országok, valamint Csehország, Szlovénia, Bulgária és Málta sem támogatja, sőt, kifejezetten ellenzi (hogy Magyarországot és Lengyelországot ne is említsük).

 

Ami Macron beszédét illeti, egy ponton mégiscsak eltért a fősodortól: Ukrajna kapcsán kijelentette, hogy bár a uniós tagságot már holnap megkaphatja, maga a csatlakozási folyamat “évekig, de akár évtizedekig” is tarthat. Ugyanakkor újfajta elképzelést is felvázolt annak érdekében, hogy már vagy még nem tag országokkal közös politikai platformra kerüljenek. Ilyen országokból akad néhány: ott van az Egyesült Királyság, amelynek hiánya igencsak megnehezíti Franciaországnak hogy ellensúlyozza a német dominanciát, vagy ott van a szintén EU-tagságra vágyó Grúzia (Georgia) és Moldova.

 

Összefoglalva tehát: Macron továbbra is kitart a négy évvel ezelőtti állaspontja melett: több (értsd: központosítottabb) EU-ra van szükség, nem szélesebbre (értsd: nem kell sem Ukrajna, sem a Nyugat-Balkán).

 

Körkép.sk

 

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

kulcsargeza
2022. máj. 10. 09:08

EU in the wake of Soviet Union.

Dodo
2022. máj. 10. 09:23

Talan valamifele diktatura van kialakuloban az EU-ban?

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket