Lekerülhet egy időre a tárgyalóasztalról az olajembargó ügye

Nyitókép forrása: REUTERS/Dado Ruvic/Illustration

A Politico balliberális brüsszeli hírportál közlése szerint Magyarország vétója miatt kikerülhet az olajembargó a hatodik szankciós csomagból, és később külön egyeztetésen tárgyalnának róla. Később kiderült, hogy ez a „szétválasztás” csak a lap által megkérdezett diplomaták saját elképzelése volt, kvázi javaslatként merült fel.

A hírek szerint a „magyar ellenkezés miatt” félretehetik az egész olajembargós ügyet.

„Nagyon frusztráló látni, hogy miközben a hatodik szankciós csomag közel 90 százalékáról sikerült megegyeznünk, mégsem tudjuk elfogadni, mert az olajembargó ügyében Magyarország vétóval fenyeget. Ezért felmerült az ötlet, hogy ezt a kérdést kivesszük és egy időre félretesszük a szankciós csomagból”

idézte a Politico névtelenül a tárgyalásokban részt vevő egyik diplomatát.

   

Bukás, halasztás vagy magasabb szintre emelés?

Sokan már az olajembargó „Magyarország miatti bukásáról” írnak, ám a helyzet ennél jóval képlékenyebb. Szerdán Budapest mentességet akart minden vezetékén keresztül érkező kőolajra, csak a kulisszák mögüli információkból következtette ki a sajtó, hogy az EU a magyar vétó elkerülése érdekében az orosz kőolajról való átállás költségeit a REPower sokmilliárdos csomag keretéből finanszírozná.

Szinte azonnal megjelentek a jogállamiság önjelölt élharcosai, akik kifogásolták az ötletet.

A Politico által idézett diplomata megfogalmazása pedig már csak azért is hibás, mert nem csak Magyarország tette egyértelművé, hogy vétózni fogja a javaslat jelenlegi formáját, hanem többek között a bolgárok is, a javaslattal elégedetlenek a csehek és horvátok is. Szlovákia azért nem tiltakozik, mert amíg van ország, akinek politikai szélárnyékában megbújhat, addig nem fog nyíltan szembenni a brüsszeli fősodornak.

Ettől függetlenül reálisnak tűnik, hogy az olajembargó kikerüljön a szankciós csomagból. A Politico ugyan beállíthatja úgy, mintha a magyar vétó miatt vallott volna kudarcot az Európai Bizottság, ám a hét elején már egyértelmű volt, hogy egyre több ország, főleg Bulgária szeretné elérni, hogy a hó végi EU-csúcson, az országvezetők tárgyalják az embargó kérdését (Bulgária például mentességet követel magának, amit Brüsszel nem akar megadni számára, ezért a bolgár miniszterelnök abban reménykedik, hogy európai kollégáinál több esélye van).

Ebből a szempontból van értelme az olajembargó kivételének, főleg azért, mert Brüsszel görcsösen igyekszik felmutatható haladást elérni az orosz energiabevételek aláásásában.

Azt keresik, hogyan ne kelljen megcsinálni…

Az érem másik igen lényeges oldala, hogy az európai országok, amelyek az orosz energiabevételek megszüntetése mellett oly nagyon elkötelezettek, önként (EU nélkül) lemondhatnának az orosz olajról. A Világgazdaság vonatkozó cikke rávilágít, hogy Németország, Hollandia és Lengyelország együttes orosz olajimportja a teljes uniós import 55 százalékát teszi ki, miközben Csehország, Magyarország és Szlovákia hármasának együttes importja a teljes uniós import alig 5,6 százaléka.

A rendelkezésre álló adatok szerint ráadásul az EU-ba érkező orosz kőolaj négy ötöde (!) tankerhajókon érkezik, és csak egy ötöde jön vezetékeken. Vagyis a magyar követelés a vezetékes kőolajra vonatkozó mentességről egyáltalán nem elrugaszkodott felvetés.

Adódik tehát a kérdés, hogy az európai (elsősorban nyugati) országok nem azért követelik-e a kelet-közép-európai országok embargóban való részvételét, hogy legyen kire (kikre) ráfogni az olajembargó elmaradását, amely számukra is pusztító lenne. 

Magyarul: a bő egy hete húzódó vita célja valójában az, hogy elfogadható indokokat és bűnbakokat mutassanak a sajtóban az embargó elmaradására.

Megjegyezzük, hogy a közelgő félidős választások miatt Washington sem annyira lelkes az európiai olajembargója kapcsán. Oroszország a világ kőolajexportjának 11 százalékát biztosítja, az uniós olajembargó bevezetése pedig az egekbe lökheti a fekete arany, és vele az európai és amerikai üzemanyagok árát is.

Körkép.sk