Von der Leyen Davosban: Valószínűleg nem lesz megállapodás az olajembargóról az EU-csúcson

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a május végén esedékes uniós csúcson nem fog megállapodás születni az orosz kőolajra kivetendő embargóról. Von der Leyen a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) lépett pódiumra.

„Nem hiszem, hogy az EU-csúcs a megfelelő hely erre. (…) Nem érdemes túls sokat várnunk a csúcstól”

nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek. A bizottsági elnök szerint jelenleg is zajlanak a tárgyalások az embergó részleteiről.

Putyin stratégiai kudarca

   

Ennek ellenére a WEF pódiumán elmondott beszédében merész ideológiai kijelentéseket tett arról, hogy ” a jövő gazdasági többé nem támaszkodhatnak a kőolajra és a földgázra”, majd kijelntette azt a sokféleképpen értelmezhető mondatot, hogy „Ukrajna az európai családhoz tartozik”.

„A WEF-nek foglalkoznia kell Putyin háborújával és annak költségeivel, valamint következményeivel, ami megkérdőjelezi az egész fennálló nemzetközi rendünket. Épp ezért az orosz agresszió leküzdése az egész globális közösség feladata”

mondta von der Leyen.

Hozzátette, hogy „Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, Putyin agressziója pedig stratégiai kudarc”. Kijelentette, hogy Európa mindent megtesz azért, hogy segítse Ukrajnát, és ismét kezébe vegye saját sorsa irányítását.

„Ukrajna harca meghatározó pillanat az összes demokrácia számára”

fogalmazott. Beszédéből azonban a szogelnszavakon kívül hiányoztak a konkrétumok. Például, hogy Ukrajna mikor csatlakozhatna az EU-hoz, amit az invázió elején olyan nagy PR-kampány mellett megígértek neki – majd módszeresen kerülik a gyakorlati megvalósítást. Nem beszélt arról sem, hogy mit jelent az, hogy Ukrajna győz? Nem mindegy, hogy sikerül kivernie az oroszokat a területéről, vagy sikerül megtartania tengereit, de közben elveszti Donbaszt és Krímet, vagy hogy elveszti a tengereit is, de hatalmon maradhat a kijevi kormány…

Könnyelműen ígért milliárdok

Von der Leyen bejelentette, hogy „kolosszális” lesz Ukrajna újjáépítésének projektje (értsd: költsége), ezért nemzetközi újjáépítési platformot indít, hogy pénzt gyűjtsön az ukrán gazdaság és infrastruktúra helyreállításához.

A bizottsági elnök arról is beszélt, hogy Ukrajnának az újjáépítéshez biztosítani kell egy olyan Marshall-tervet, ami a második világháború után Németország újjáépítését is segítette.

Az ország újjáépítésének költségéről szóló becslése 600-1000 milliárd dollár között mozognak. A kijevi kormányzat havonta 5 milliárd dollárt emészt fel anélkül, hogy bármit is termelne – nyilván erre a háborús viszonyok között nem képes, tengeri kijáratai jelenleg nem használhatók, tehát a kereskedelem is minimális.

Ukrajna eddig – bevallottan – 11 milliárd dolláros újjáépítési segélyt kapott nyugati partnereitől. Ezen kívül 4,1 milliárd dollárt a saját nemzeti bankja biztosított, a kijevi kormány által kibocsátott háborús kötvények pedig 2,6 milliárd dollárt hoztak a konyhára. A fenti összegek hátterében nyugati partnerek állnak, ám nem támogatásként segítik Ukrajnát, hanem kölcsön formájában.

Az EB elnöke azzal vádolta meg Oroszországot, hogy kifosztja Ukrajna mezőgazdasági készleteit és gabonaszállítmányait, fegyverként használja a gabonát a háborúban, globális élelmiszerválságot idézve elő.

Megjegyezzük, az orosz-ukrán háború csak súlyosbította az élelmiszerválságot, amelynek a kezdő lökést az energiaválság adta meg a műtrágyagyártás korlátozódásával.

Körkép.sk