A progresszív erőtér eltörölné az uniós vétójogot. A szlovákiai politikai pártok megosztottak a kérdésben

Nyitókép forrása: Eurpean Parliament Multimedia Centre

Bár az ukrajnai háború és a gazdasági válság elnyomja az erről szóló híreket, az európai globalisták folytatják a nemzetállamok elleni offenzívájukat. Nemrég ért véget az az Európa Jövője Konferencia (CoFoE), amelyen csaknem 300 javaslatot fogadtak el. Csakhogy ezeket a résztvevők csupán egy része támogatta csupán, mert a konzervatív és nemzeti vonalat képviselő delegáltak ezt nem támogatták. A 300 javaslat mind az Európai Egyesült Államok ideológiáját hivatott támogatni, a konferencia „eredményét” pedig a mainstream sajtó hivatkozási alapul használja arra, hogy megszüntesse a tagállamok érdekérvényesítő eszközeit.

Fontos hangsúlyozni, hogy mikor a mainstream sajtóban az uniós szerződések megnyitásáról írnak, az valójában a vétójog eltörléséről, a jogállamisági mechanizmushoz hasonló, kormányok megzsarolására alkalmas eszközök bevezetéséről szól. Az előbbi különös prioritást élvez a brüsszeli technokraták körében.

A 2015-ös migránsválságra adott elhibázott elosztási kvótákat a közép-kelet-európai országok vétója akadályozta meg, nem egyszer, hanem többször is. A közép-kelet-európai gazdaságokat romba döntő olajembargó eredeti javaslatától szintén a vétójog mentette meg a térséget. És bár előfordult, hogy az EU képtelen volt közös külpolitikai lépéseket elfogadni egyes országok önös érdekei miatt (például mikor Ciprus a Fehéroroszország elleni szankciókat csak Törökország elleni szankciók esetén akarta támogatni), mégis a vétó jelenleg a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a nagy tagállamok ne élhessenek vissza erejükkel az európai döntéshozásban.

   

Aki még emlékszik az uniós csatlakozás előtti közéleti vitákra, azok során felmerült, hogy az EU-ban majd a franciák és a németek leszavazzák a kis közép-európai országokat. A tagságot pártolók erre azt válaszolták, hogy alaptalan az aggodalom, mert ott van a vétójog, egyébként pedig a V4, amely majd kellő súlyt ad, hogy blokkolni lehessen a régi tagállamok döntéseit, ha azok előnytelenek lennének számunkra.

Ma mégis azt látjuk, hogy Brüsszel és a hazai liberális politikai szféra minden erejével a vétójog eltörlésén és a V4-ek szétzilálásán dolgozik. Nehéz nem arra gondolni, hogy ezek a politikusok elvesztették az irányt és mértéktartást hazájuk érdekképviseletét illetően – csak hogy enyhén fejezzük ki magunkat.

Ugyanakkor, az alapszerződések megnyitása és a vétójog eltörlése elvileg csak konszenzusos döntéssel érhető el, ahol érvényesülhet a vétójog. Persze, mire találták ki a jogállamisági mechanizmust és a 7-es cikkely szerinti eljárást, ha nem arra, hogy használják a vonakodó tagállamok ellen…

A progresszívoknál nincs kérdés: Éljen Brüsszel!

Rögtön példaként hozhatnánk a szlovák progresszívokat. A Progresívne Slovensko június 6-án üdvözölte, hogy a CoFoE központi célkitűzései között a jogállamiság és a klímapolitika is szerepel. Egyúttal azt is kiemelték:

„Tényleg komolyan kellene beszélnünk arról, hogy nem jelent-e nagyobb problémát nem megnyitni az EU alapszerződéseit. Ha az EU nem képes leszámolni a jogállamiság destrukciójával egyes tagállamokban, akkor szét fog esni. (…) A PS elnöke, Michal Šimečka például hosszú ideje szorgalmazza a konszenzusos döntés lecserélését a minősített többségre”

olvasható a parlamenten kívüli párt nyilatkozatában, amely persze magyarellenes megnyilatkozásokat is tartalmazott.

Aligha véletlen, hogy Šimečka pártja együttműködési szerződést kötött 2018-as megalakulása után nem sokkal Emmanuel Macron En Marche! liberális pártjával. A szövetségesei között olyan nemzetárulás határán imbolygó pártok vannak, mint a magyarországi Momentum. Emmanuel Macron véleménye sem okoz meglepést, aki támogatja az alapszerződések megnyitását, az transznacionális választási EP-listák bevezetését. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelentené, hogy egyes országok képviselői helyei csökkennének, másoké pedig nőne. Mert például Szlovákiában is lehet szavazni a francia EP-jelöltekre, és fordítva. Lehet tippelni, hol van több erőforrás és médiahátszél a helyek megszerzésére…

A progresszívok nincsenek egyedül. Az egykori most-hidas, későbbi Dobrá Voľba-tag Katarína Cséfalvayová is azt állítja, hogy indokolt az alapszerződések megnyitása. Cséfalvayová jelenleg a liberális mainstream családjába tartozó Institute of Central Europe elnevezésű think tank igazgatója, és tavaly júniusban vett át kitüntetést Emmanuel Macron francia államfőtől…

Ez Szlovákiában is megosztó téma lesz

A dolog persze nem ennyire egyöntetű, még a liberálisok körében sem. Ivan Korčok (SaS) szlovák külügyminiszter meglepően tartózkodóan nyilatkozott a témát illetően. Szerint, ha sikerül meghatározni azokat a területeket, ahol elsődlegesen változásokra van szükség, akkor nem kell félni a vitától. De az EU-nak most zárt ajtók között kell megvitatnia, mely tagállamok támogatnák és melyek nem az alapszerződések megnyitását.

Magyarul: még Korčok is felismerte, hogy komoly, az orosz-ukrán háborúban tanúsított viszonylagos európai egységet veszéybe sodró vita indulhat meg a CoFoE célkitűzései kapcsán. Persze, ettől még aligha fogja megakadályozni azt, ha az általa sokat emlegett „nyugat partnerek“ erre kérik – meg lehet nézni a szlovák külügy teljesítményét az olajembargó kérdésében.

Ugyanakkor ha megnézzük a kormánypárti képviselők véleményét, akkor a kép összetettebbé válik. Andrej Stančik, az OĽaNO liberális szárnyának képviselője, a parlament külügyi bizottságának tagja szerint „ha azt akarjuk, hogy az EU vezető szerepet töltsön be és egységes legyen, akkor egységes külpolitikára van szükség és a jóváhagyáshoz elégnek kellenie a minősített többségnek is”.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő szokásához híven nem foglalt állást sem a vétójog mellett, sem ellene.

A Sme rodina képviselője, Ľudovít Goga szerint a CoFoE javaslatai a „föderalizációra irányulnak. Kérdéses, hogy egy ilyen újrapozicionálást lehet-e egyáltalán demokratikusnak nevezni”.

A jobboldalon gyanakvóak

A parlamenten kívüli, jobboldalhoz tartozó pártokat illeti, Andrej Danko és az SNS a súlytalanok nyugalmával mondta ki, hogy a CoFoE konferencia „a nagy tagállamok mesterkélt húzása volt, amely csapda a kisebb tagállaok számára, a célja pedig a vétójog eltörlése“. Azt azért felróhatnánk az SNS-nek, hogy ő is nagy szolgalelkűséggel viseltetett egy másik nagy ország irányába (Oroszország), és szó nélkül tűrte 2017-ben, mikor Fico arról beszélt fél éven keresztül, hogy Szlovákia sorsa a V4 helyett „Európa magja“.

Valamivel hitelesebb álláspontot adott ki a KDH, miszerint tiszteletben kell tartani a tagállamok szuverenitását, a szubszidiaritás elvét, és hogy a KDH „határozottan elutasítja az alapszerződésekbe való beavatkozást és a tagállami kompetenciák megnyirbálását“.

A frontvonal nem mindenhol egyértelmű. Az Aliancia-Szövetség egyelőre nem közölt kifejezett álláspontot a CoFoE kérdésében, de mivel a pártban liberálisok is szép számmal akadnak, valószínűleg megint kerülni fogják az egyértelmű állásfoglalást. Bár azt azért érdemes kiemelni, hogy az Európai Néppárt, amelynek az Aliancia-Szövetség is tagja, támogatja az alapszerződések megnyitását.

Körkép.sk