„A következő néhány hónap nagyon kemény lesz” – folytatódik a „gázháború”, a németek másodfokú gázpiaci vészhelyzetet hirdetnek

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michael Sohn

Egyre meredekebb, és egyre keményebb nyilatkozatok hagyják el a német tisztviselők száját. Miközben Olaf Scholz német kancellár a NATO keleti szárnyának megerősítése mellett kötelezte el magát, és az Oroszországgal való háború utáni partnerséget „elképzelhetetlennek” nevezte, egyre nagyobb  a veszélye annak, hogy az orosz gázszállítások Európa irányába csaknem teljesen leállhatnak. Sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy Berlin elsőfokúról másodfokúra növeli a gázpiac vészhelyzetet, ami már a háztartásokat is érinteni fogja.

Európának komolyan kell venni a figyelmeztető jeleket. Azt, hogy az elmúlt héten drámaian lelassultak az orosz gázszállítások, és haladéktalanul fel kell készülni a legrosszabbra, vagyis az orosz gáz teljes leállítására – derült ki Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol szavaiból, aki a Financial Timesnak nyilatkozott a minap.

Birol szerint az európai országok legutóbbi vészintézkedései a gázkereslet csökkentésére, mint a régi széntüzelésű erőművek újraindítása, a válság méretét tekintve indokoltak voltak, még akkor is, ha az emiatt megnövekedett széngáz kibocsátás aggodalmakat kelt.

   

Birol szerint a télhez közeledve egyre gyakoribbá válnak majd a keresleti intézkedések – magyarul: a gázfogyasztókat érintő megszorítások.

A Frank furter Allgemeine Zeitung értesülései szerint a német kormány komolyan fontolgatja, hogy július 8-ától elsőfokúról másodfokúra növeljék a gázpiaci vészhelyzetet, ami a gyakorlatban azzal járna, hogy áremeléssel szűkíthetik a keresletet a tartalékok megőrzése érdekében.

A Portfólió közlése szerint a dátum nem véletlen, elvileg július 11. és 21. között valósulna meg az Északi Áramlat 1 gázvezeték rendes, teljes leállással járó tervezett karbantartására. Az elmúlt napok eseményei után azonban valós veszélye van annak, hogy a leállás után már nem is kapcsolják majd vissza.

A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy a legkisebb német kormánypárt, az FDP vezetője, Christian Lindner pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, alternatív gázbeszállítókra van szükség a „három vagy több évig tartót energiahiány leküzdéséhez”.

Elina Bardram, az Európai Bizottság nemzetközi ügyekért és éghajlat-politikai finanszírozásért felelős megbízott igazgatója az Africa Energy Forumon szerdán arról beszélt, hogy Európa versenyt fut a gáztárolók feltöltéséért a következő fűtési szezon előtt,

„de egyértelmű, hogy a következő néhány hónap nagyon-nagyon kemény lesz”.

Az orosz Gazprom még a múlt héten több lépcsőben 60 százalékkal csökkentette az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül érkező földgáz mennyiségét, ami a szlovákiai gázellátásban is fennakadásokat okozott. Az európai gáztárolók egyébként viszonylag magas szinten, 55 százalékos feltöltöttségen állnak, ám orosz gáz nélkül csak nagy nehézségek árán lehet feltölteni őket a kellő (az EU szerint legalább 80 százalékos) szintre.

Közben a földgáz ára az európai tözsdéken továbbra is 125-130 euró/megawattóra körüli árakon mozog. Sőt, az áram piaci ára is emelkedőben van.

Körkép.sk