Háború Európában: Lengyelország tankokat küldött Ukrajnának, már a Baltikumban és Szíriában is feszült a helyzet

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

Megszólalt az Európai Beruházási Bank vezetője Ukrajna újjáépítésének költségeit illetően – de bár ne tette volna. Közben egyre feszültebb a helyzet a Baltikumban, Lengyelország pedig 240 tankot és további 100 páncélozott harcászati járművet adott át Ukrajnának. Vlagyimir Putyin tegnap az orosz hadsereg megerősítéséről és egy új ballisztikus rakétáról tett bejelentést. Ez az orosz-ukrán háború 119. napja.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden bejelentette, Oroszország „folytatja fegyveres erőinek fejlesztését és megerősítését, figyelembe véve a lehetséges katonai fenyegetéseket és kockázatokat”. Azt is elmondta, hogy az év végéig hadrendbe állítják a most tesztelt Szarmat ballisztikus rakétákat is, amelyek 10 vagy akár több nukleáris robbanófej valamint terelőcsali hordozására is képes.

Lengyelország 240 tankot és további 100 páncélozott harci járművet adott át Ukrajnának, jelentette be Andrzej Duda lengyel államfő. Lengyelország eddig 1,5 milliárd euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának.

   

Észtország külügyminisztere élesen tiltakozott amiatt, hogy még június 18-án egy orosz helikopter sértette meg Észtország légterét.

„Észtország rendkívül súlyos és sajnálatos incidensnek tekinti ezt, amely tovább növeli a felszültséget és teljességgel elfogadhatatlan”

fogalmazott az észt külügyminisztérium.

A balti államok attól tartanak, hogy Ukrajna után ők következhetnek az orosz célpontok listáján. Litvánia nemrég az uniós szankciókra hivatkozva leállította az orosz exklávé, Kalinyingrád felé menő kereskedelmi szállításokat azokra a termékekre, amelyekre az uniós szankció vonatkozik – például a szénre. Oroszország arányos válasszal fenyegette meg Litvániát, és felszólította a korlátozás visszavonására.

És ha minden nem lenne elég, egy feszültebb a viszony az orosz és amerikai katonák között, akik Szíriában kerülnek egyre gyakrabban veszélyes közelségbe. Legutóbb abból lett nyilatkozatháború, hogy az „orosz erők egy sor hadműveletet hajtottak végre az Egyesült Államok vezette koalíció ellen Szíriában ebben a hónapban, köztük egyet ezen a héten az ország déli részén lévő, stratégiailag fontos bázis ellen”.

A retorikában talán kissé túlérzékeny nyilatkozat hátterében az áll, hogy Oroszország és az Egyesült Államok Szíriában az egymás ellen harcoló felek oldalán, egymással szemben állnak (Moszkva a szír kormányt támogatja, az USA adzsihadisták elleni harc jegyében viszont a kormányellenes „demokratikus ellenzéket”).

Oroszország a múlt héten légicsapást mért egy olyan katonai harcállásra, ahol amerikai katonák tartanak kiképzéseket a kormányellenes erőknek. Ahogy a nagyhatalmak között szokás, Moszkva előre értesítette Washingtont az akcióról, így amerikai katonák nem voltak veszélyben. Az amerikaiak viszont orosz provokációt és szándékos eszkalációt emlegetnek. Mindez jól mutatja, hogy politikai narratíva terén az ukrajnai háború kezd messze túlnyúlni eredeti kereteiből.

Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank vezetője szerint Ukrajna újjáépítéséhez akár 1 billió euró (1000 milliárd euró) külső támogatásra lesz szüksége az országnak, hozzátéve, hogy ennek finanszírozásában „Európának kell a legnagyobb szerepet játszania”.

Az uniós vezetők csütörtökön és pénteken találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák Ukrajna újjáépítési tervét és tagjelölti státusát. Brüsszel 9 milliárd eurós hitelcsomaggal támogatná meg Kijevet, és az Európai Beruházási Bank lehet az, amely majd a pénz központi elosztásáért felel – Hoyer lelkesedése így valójában nem meglepő.

KÖrkép.sk, Reuters, Bloomberg, Mandiner