Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Stephen Brashear

 

Több ezren tüntettek pénteken az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága döntése ellen a testület épülete előtt. A hatóságok kordont húztak fel a tömeg távoltartása érdekében, és rohamrendőröket is kivezényeltek. Az indulatokat az váltotta ki, hogy a legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az 1973-as Roe kontra Wade ügyet. A szélsőliberálisok szerint ezzel a döntéssel betiltották az abortuszt az egész USA területén, valójában azonban csak annyi történt, hogy a szabályozás joga visszakerült a tagállamokhoz, amelyek eldönthetik, mennyire liberális intézkedéseket fogadnak el.

 

A Roe kontra Wade ügyben anno egy Norma McCorvey nevű hölgy szerepelt (Jane Roe álnéven) felperesként, Texas állam pedig alperesként. A felperes azt állította, hogy Texas állam megakadályozta, hogy elvetesse növekvő magzatát. A Legfelsőbb Bíróság végül 7:2 arányban a felperes javára döntött, sőt gyakorlatilag az egész USA-ra bevezetett egy szabályt, miszerint meg lehet szakítani a terhességet  egészen addig, míg a magzat nem képes az anya testén kívül életben maradni – ennek orvosilag meghúzott határideje a terhesség 22. hete.

 

A rendkívül ellentmondásos és nagy felháborodást kiváltó törvényt a testület 1992-ben megerősítette a Planned Parenthood kontra Casey ügyben, ahol a felperes szervezet azért perelte be Pennsylvania államot, mert az olyan törvényt fogadott el, miszerint abortusz esetén a kórháznak értesítenie kell a férjet is.

 

 hirdetes_810x300  

Amerikában eddig tombolt a woke-őrület, így adódik a kérdés, hogy mi az oka a hirtelen változásnak. Az egyik fontos tényező az lehetett, hogy Donald Trump volt amerikai elnöknek még hivatali ideje alatt sikerült a 9 tagú Legfelsőbb Bíróságba saját, konzervatív jelöltjeit juttatnia, amivel a konzervatív-liberális arány 6:3-ra módosult.

 

SITA/AP Photo/Jae C. Hong

 

A másik tényező egy 2021-es per volt, a Dobbs kontra Jackson Woman’s Health Organisation ügy. Ebben Mississippi állam állt szemben az állam utolsó abortuszklinikájával szemben. Az ugyanis azért támadta Mississippit, mert törvényt fogadott el, amelyben betiltotta az abortuszt a terhesség 15. hetétől. A felperesek épp a Roe kontra Wade ügyre hivatkoztak. E taláros testület ebben és a precedenst teremtő 1973-as ügy esetében is hatályon helyezte saját döntését, amivel gyakorlatilag visszaadta a szabályozás jogát a tagállamoknak.

 

A helyzet annyiban változik, hogy az olyan államok, mint Mississippi megtarthatja saját 15 hétről szóló szabályozását, ahogy egyébként az olyan ultraliberális államok is, mint New York, Oregon, New Jersey, Washington vagy Delaware, ahol egyébként a születés pillanatáig törvényesen végezhető terhességmegszakítás.

 

Arkansas már 2019-ben teljes abortusztilalmat vezetett be, még nemi erőszakból vagy vérfertőzésből származó terhesség esetében is. Észak-Dakota, Dél-Dakota és Oklahoma államokban csak az anya életének megmentésével lehet indokolni a terhességmegszakítást. Hasonlóan korlátozó intézkedések lépnek hatályba a mostani bírósági döntés határára Tenessee, Texas, Utah, Nyugat-Virginia, Wisconsin, Wyoming, Alabama, Louisiana, Kentucky és Missouri államokban is.

 

Florida július 1-jétől léteti érvénybe Mississippi állam mintájára a 15 hetes időhatárt. Egyes államokban bíróság döntheti el, milyen szabályozás léphet hatályba.

 

Irracionális következtetések

 

A liberális körök állításaival szemben aligha valószínű, hogy a döntés kapcsán pert akasztanak majd az abortuszt vállaló nők nyakába. Erre ugyanis a Roe kontra Wade ügy előtti évtizedekben sem került már sor. Az utolsó nő elleni, abortusz miatti perre 1922-ben, Indianában került sor.

 

Nem lesznek veszélyben azok a nők sem, akik életveszély elkerülése érdekében szakítanák meg terhességüket – ez ráadásul jogilag sem minősül abortusznak, mert nem a terhesség megszakítása a cél, hanem az anya életének megmentése.

 

A végére egy érdekes statisztikai adat. A legfelsőbb bírósági döntés védelmezői már felbecsülték azt is, mennyi meg nem született élet „veszett oda” 1973 óta a Roe kontra Wade ügy miatt: 60 millió „áldozatról” beszélnek. Ez a szám nem tartalmazza az abortusszal kapcsolatos komplikációk miatt elhunyt nőket.

 

SITA/AP Photo/Ross D. Franklin

 

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!