Ibolya
  • HUF: 393.88
  • USD: 1.02
  • 20 °C
  • 31 °C
Külügyek

Háború Európában: Moszkva megpróbálja bevonni a háborúba Fehéroroszországot. Orosz menetoszlop indult el Mariupolból

Érezhető változások mentek végbe a nyugati retorikában azzal kapcsolatban, hogy miért is veszt Oroszország

Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP

 

Szeverodonyeck szombaton elesett, és ezzel az oroszok rátették kezüket lényegében egész Luhanszk megyére. A háború azonban ezzel nem ért véget, az elmúlt napok eseményei arra utalnak, hogy Ukrajnának most észak felől is számítania kell támadásokra. Közben urkán források arról számoltak be vasárnap, hogy az orosz haderő páncélosai elindulta Mariupolból nyugati irányba.

 

Június 25-én, szombaton délelőtt az ukrán hírszerzés arról számolt be, hogy “masszív bombázások” érték az észak-ukrajnai Csernyihiv közelében lévő Gyeszna települést, valamint Zsitomir térség katonai állásait.

 

Az eseménye jelentősége abban áll, hogy ez volt az első alkalom, hogy Fehéroroszországban felszálló vadászbombázók mértek csapásokat Ukrajna területére. Bár Belorusz korábban is jelentős logisztikai segítséget nyújtott Moszkvának a “különleges hadművelet” megvalósításában, eddig nem lépett be a háborúba – bár a hírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent megtesz, hogy legközelebbi szövetségesét bevonja az ukrajnai eseményekbe.

 

Maga Ukrajna továbbra kevésbé valószínű forgatókönyvnek tekinti, hogy Fehéroroszország beszálljon Moszkva oldalán a háborúba, de nem lehet teljesen kizárni. Mindkét lehetőségnek megvannak a maga korlátozó tényezői. Fehéroroszország az utóbbi időben nagyon szoros szövetséget épített ki Oroszországgal, de ha nyíltan fellépne Ukrajna ellen, azzal reakciót váltana ki fel határos Balti államokból – ahol egyébként már most is pattanásig feszült a helyzet.

 

Az egy másik kérdés, hogy bár Oroszország katonai jelenléte segítette “lebonyolítani” Lukasenka alkotmányozó referendumát, aminek köszönhetően a diktátor továbbra is hatalmon maradhat, valószínűleg szívesen elkerülné a nyugati szankciók pörölyét.

 

Bombázás jööhet Fehéroroszország felől

 

Ettől függetleneül az ukránok kénytelenek abból kiindulni, hogy Minszk nyílt katonai szerepvállalása nélkül is indulhatnak fehérorosz területről rakéták és bombázók ukrán célpontok ellen.

 

Június 24-én pénteken az ukrán védelmi minisztérium arról számot be, hogy a hírszerzés hamis zászlós egységeket szúrt ki Fehéroroszország déli határainál, akik “azt tervezik, hogy lakóházak, ipari létesítmények, iskolák és kórházak bombázását készítsék elő, indokot gyártva Minszknek a háborúba való belépésre.

 

Jelenleg úgy becsülik, hogy fehérorosz hadsereg 700 harckocsival (főleg T-72B), 700 löveggel, 300 rakétaindító egységgel és 300 gyalogsági páncélozott járművel rendelkezik.

 

Közben Fehéroroszországban is kisöprik a raktárból az oroszok számára fontos hackocsikat, haditechnikát és lőszert. Ez arra utal, hogy az oroszok több muníciót és technikát használnak el a kelet-ukrajnai fronton, mint amit pótolni tudnak saját hadiiparuk kereteiben.

 

Persze ez csak az egyik magyarázat. A másik az, hogy újabb frontot nyitnak a háborúban.

 

Az oroszok nyugat felé nyomulnak, változik a nyugati retorika

 

Az Ukrinform ukrán hírügynökség vasárnap azt közölte, hogy negyedik napja vonulnak nyugati irányba az orosz harckocsik menetoszlopai Mariupolból. Ezt ők persze “kényszerű” távozásként tálalják. Ugyanakkor az egyik elképzelés szerint Oroszországnak érdekében áll az egész ukrán tengerpart elfoglalása, hogy megfossza Kijevet tengeri kijáratától, ehhez pedig már csak gyakorilatilag Ogyessza kikötővárost kell elfoglalni, nyugati irányba nyomulva…

 

Még egy nagyon fontos változás. A vasárnapi G7-es csúcson már nem arról szóltak a nyilatkozatok, hogy Ukrajna győzni fog Oroszország ellen, vagy hogy Oroszország azért bukik el, mert nem győzhet Ukrajnában, hanem arról, hogy Oroszország vesztett, mert nem tudta megosztani a NATO-szövetségeseket a konfliktussal.

 

Ennek egyébként többek az az oka, hogy az ukrajnai konfliktus egyre szélesebb hullámokat ver, magyarul bonyolódik a helyzet. Ukrajna és Moldova után már Litvánia és Kalinyingrád is potenciális gyújtóponttá vált, az észak-afrikai országokban az élelmezési válság miatt Oroszország kezd teret nyerni, nem beszélve arról, hogy az európai gazdaság súlyos energiaválság elé néz néhány hónap múlva…

 

Körkép.sk

 

Körkép.sk, intellinews

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket