Holnap kulcsfontosságú szavazás lesz az EP-ben. Heger szerint a döntés nélkülözhetetlen a klímasemlegesség eléréséhez

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jean-Francois Badias

Holnap dönt az Európai Parlament arról, hogy jóváhagyja-e azt az Európai Bizottság által beterjesztett javaslatot, ami fenntartható energiaforrásnak ismertetné el a földgázt és az atomenergiát. Az ügyhöz nem kevés európai politikai vita kötődik, amelynek az orosz-ukrán háború kitörésével geopolitikai vonatkozása is lett. A liberálisok és a baloldaliak saját indítvánnyal készülnek a szerdai szavazásra. Ez kimondaná, hogy sem a földgáz, sem az atomenergia nincs összhangban az uniós klímapolitikai célokkal. Eduard Heger szlovák kormányfő arra számít, hogy végül a földgáz és az atomenergia is megkapja az ideiglenes zöld státuszt.

„Az Európai Parlament holnapi szavazása kulcsfontosságú Szlovákia számára. A klímasemlegesség 2050-ig történő elérésének összeurópai célját teljes mértékben támogatom. A mi érdekünk, hogy fokozzuk a zöld átmenetet, méghozzá minden lehetséges eszközzel. Szlovákia számára ez a nukleáris energia kihasználását jelenti, amely a többi megújuló energiaforrással együtt rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a karbonsemleges energetikai rendszerünk pillére legyen”

fogalmazott Heger a szerkesztőségünknek megküldött nyilatkozatában. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború „új dimenziót” adott hozzá a klímacélokhoz.

„A gázhiány lehetősége több országot is arra kényszerített, hogy visszatérjen a szénhez, de ennek a kitérőnek a lehető leghamarabb véget kell érnie, és nem lassíthatja a zöld átmenetet. Szlovákia épp a nukleáris energiának köszönheti, hogy nem kell visszatérnie a szénfelhasználáshoz”

    

írta Heger. Az EU-n belüli egyet nem értést azzal magyarázza, hogy a célokban mindenki egyetért, de minden tagállam eltérő helyről startol, és ezekre a különbségekre tekintettel kellene lenni.

„Ezeket a különbségeket nem ignorálhatjuk, ha nem akarunk ártani saját gazdaságunknak, és nem akarjuk kitenni Szlovákia lakosságát az energiahiánynak”

fogalmazott.

Sokmilliárd euró a háttérben

Az EU-s tervek szerint ahhoz, hogy 55 százalékkal csökkenjen az Unió károsanyag kibocsátása, 2030-ig 350 milliárd eurónyi, zöld átmenetbe irányuló befektetésnek kellene megvalósulni. Ez egy irdatlanul nagy összeg.

Az elképzelés az, hogy ha meggyőzik (kötelezik) a befektetőket a zöldebb energiákba való beruházásról, összességében jelentősen csökken majd a károsanyag-kibocsátás. Ezért kitalálták a Taxonómia kvalifikációs rendszert, amely előre meghatározott paraméterek alapján értékeli ki egy adott beruházás értékét, természetesen aszerint, hogy mennyire járul hozzá a klímasemlegességi cél eléréséhez.

Hosszú viták után a tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen szabályozási útmutatót a feltételrendszerhez. Ennek végleges verzióját az Európai Tanács és az Európai Parlament csak elfogadhatja, nem módosíthatja, és ez egy lényeges politikai dilemmát eredményezett.

Februárban ugyanis az orosz-ukrán háború kitörése miatt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a javaslatba beleteszi a földgázt és a nukleáris energiát is, mint a zöld átmenet megvalósításához nélkülözhetetlen eszközöket, hogy a két vitatott tétel is hozzájáruljon a energiaínség csökkentéséhez.

A baloldali és liberális képviselői csoportok azonban egy olyan indítványt terjesztenek be, amelynek elfogadása esetén a Bizottság javaslata lekerül a napirendről, ami természetesen a sokmilliárdos beruházásokat is késlelteti – nem beszélve arról, hogy elhúzódhat miatta a kényszerűségből újra bekapcsolt szénerőművek üzemben tartása.

A tiltakozás valódi oka gazdasági jellegű

A nukleáris hulladék és a földgázbányászat környezeti hatásainak felemlegetése a javaslatot ellenző tagállamok részéről csak terelés. A valódi problémát ugyanis abban látják, hogy a dokumentum elsősorban Franciaországot és Németországot hozná helyzetbe.

Az előbbi Európa legfontosabb atomerőmű-kivitelezője, az utóbbi pedig valószínűleg az EU legnagyobb LNG felvásárlója lesz. Az sem mellékes, hogy mindkét nyersanyag elsőszámú beszállítója Oroszország, bár a gáznál valószínűleg kényszerű és Európa számára fájdalmas változás várható.

Csehország és Szlovákia (mindkét ország atomerőmű-projekten dolgozik) a Taxonómia mellett foglalt állást, Franciaországgal, Németországgal és Lengyelországgal egyetemben.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a baloldali-liberális nyomás nem lesz elég nagy, hogy legalább 353 képviselőt tudjanak az ellenzők oldalára állítani.

Körkép.sk