Európa és az USA is félti a pénzét az ukrán korrupciótól, közben Kijev igényei egyre nőnek

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Andrew Kravchenko

Az Európai Unió 9 milliárd eurós támogatást fogadott el Ukrajna számára, ám többek között Németország blokkolja a tényleges kifizetést. Nem mellesleg, az USA is elfogadott 8 milliárd eurós támogatási keretet Ukrajnának, amely egyre közelebb kerül a tényleges államcsődhöz a háború miatt. Ahogy korábban megírtuk, a válság jelei már kezdenek megmutatkozni. Németország indokai pedig rámutatnak arra, hogy a közös hitel, amellyel a globalista politika erőtér összeláncolná az EU-t (és leláncolná a tagállamokat), továbbra sem annyira népszerű az EU-ban, mint azt a mainstream sajtóban írják.

Ukrajna kettős gazdasági problémával küzd. Az egyik, hogy havi 5 milliárd euróra (friss bejelentések szerint 7 milliárd euróra) lenne szüksége ahhoz, hogy az állam működőképes maradjon, és fizesse folyó kiadásait. Közben az országban háború miatt keletkezett anyagi károk mértékét a korábbi 600 milliárdról 750 milliárdra módosították. Van tehát mire költeni, és Brüsszel narratívája szerint a költségek nagy részét Európának kéne állnia.

Függetlenül attól, hogy ezek a tervek mennyire állnak az EU lakosságának érdekeivel szemben, látható, hogy maguk a tagállamok sincsenek elragadtatva az ötlettől. Főleg, hogy az oroszellenes szankciók lassan térdre kényszerítik az európai gazdaságot. A gázválság árnyékában jelentősen csökkent a „szolidaritásra való hajlandóság” az ukrán igényekkel szemben.

    

Az Európai Bizottság egyébként nemrég már jóváhagyott egy 1 milliárd eurós támogatási részletet. A pénz azonban fizikailag még nem kerülhetett át az ukránok számlájára, azt előbb azonba az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez a legjobb esetben is azt jelenti, hogy még legalább két fronton ütköztetni fogják a véleményeket a tagállamok. Így tényleges határidő megjelölésével az összeg folyósításával kapcsolatban az EB inkább meg sem próbálkozott.

A németek blokkolnak

Németország már egy hónapja blokkolja a 9 milliárd euró keretnek a folyósítását. Névleg a pénz tényleg felhasználása aggasztja, ami magyarul annyit tesz, hogy a pénz ellopásától tart, tekintettel arra, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb állama – és a nyugati fegyverek fekete piacon való megjelenése ezen a képen csak tovább rontott.

Másrészt a németek azt is kifogásolják, hogy az összeg az európai közös hitelből kerülne kifizetésre, ami növelné a közösen felvett költségek nagyságát. Nem titok, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok előbb a migránsválság kapcsán, később az újjáépítési alap kapcsán is próbálták nagyösszegű, közös hitelfelvételre bírni az EU-t, amivel egyrészt egymáshoz láncolnák a tagállamokat, másrészt jó időre eladósítanák a kontinenst.

Amit az előbbi két alkalommal nem sikerült elérniük, azt most az ukrajnai háborúval remélik elérni (hogy eleve ez volt a szándék, vagy csak élnek a lehetőséggel, azon lehet vitatkozni).

Egyes elképzelések szerint a németek vonakodása bírta rá végül Kijevet, hogy a német vezető politikusokat napi rendszerességgel sértegető Andrij Milnyik ukrán nagykövetet visszahívják Kijevbe (ahol egyébként külügyminiszter-helyettes lesz).

Az USA is aggódik a korrupció miatt

De ne gondoljuk, hogy csak Európában vannak ilyen játszmák. Az USA döntéshozóinak egy része szívesen fizet, mert aggódik a pénz felhasználása miatt.

Az amerikai Kongresszus ugyanis csak felügyelet mellett engedné felhasználni az általuk jóváhagyott 8 milliárd dolláros összeget. Ennek legnagyobb szószólója ráadásul egy Ukrajnából emigrált republikánus képviselőnő, Victoria Spartz. Többek között azt is kijelentette, hogy „az Egyesült Államok rengeteg pénzt és eszközt küldött Ukrajnának. Nem fordulhat elő még egy Afganisztán”.

Ezzel Spartz arra utalt, hogy a húsz év alatt több százmilliárd dollárból felépített „afgán demokratikus állam” az USA kivonulása közben hetek alatt összeomlott és elesett – jórészt az baráti politikusok telhetetlen korrupciójának hála.

„Meg kell győződnünk arról, hogy ezt a pénzt hatékonyan költik el, és arról is, hogy a politikusok elszámoltathatók lesznek az adófizetők felé”

mondta.

A csőd felé

Jelenleg tehát az USA-ban arról megy  a huzavona, hogy az összeg milyen kongresszusi felügyeleti mechanizmusok mellett juthat el Ukrajnába és kerülhet felhasználásra. Ez hetekig eltarthat, ahogy egyébként Európa bürokratikus tánca. Ukrajna ellenben valószínűleg nem várhat addig.

Július 12-én az állami gázipari óriásvállalat a NAFTOGAZ 1,4 milliárd dollár értékű kötvénycsomag törlesztőrészleteinek megfizetését halasztotta el. Miért? Elvileg azért, mert 7,6 milliárd dollárért kellene földgázt vásárolnia a téli hónapokra, és erre egyre kevesebb lehetősége van. Vannak elemzők, akik szerint a szeptemberben esedékes 2,2 milliárd dolláros kötelezettséget sem tudja már teljesíteni, ami kvázi államcsődöt jelent.

Mindezt annak ellenére, hogy a háború kirobbanása óta eltelt időben 8-11 milliárd eurónyi hivatalos pénzügyi támogatást kapott nyugatról – de közben havi 4-5 milliárd eurós hiányt produkált. Az ukrán pénzügyminisztérium azt állítja, hogy Ukrajna márciustól júniusig terjedő időszakban 22 milliárdos kiadást realizált, de közben „csak” 10,2 milliárd eurónyi nyugati támogatást vagy hitelt kapott. És Ukrajna még többet kér.  A Nyugat 32 milliárd dollár segélyre kötelezte magát, de Kijev közben 69 milliárra emelte az igényeit. A számháborúnak pedig se vége, se hossza.

Körkép.sk, intellinews, foxnews