Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Pawel Msialek, a lengyelországi Jagelló Egyetemen működő Klub Jagiellonski kutatócsoport vezetője arról írt a Notes from Poland hírportálon megjelent cikkében, hogy nem tartja kizártnak, hogy a V4-ekből V3 válhat, hiszen a háború kitörése átformálta a tagországok közötti kapcsolatokat és erőviszonyokat.
A cikk szerint, melyet a Mandiner szemlézett, Lengyelország és Magyarország kapcsolata „fagyossá vált”, míg Csehországgal és Szlovákiával „soha nem álltak ilyen közel egymáshoz”. A cikk szerzője szerint „érdemes a lehető legjobban kihasználni ezt a lehetőséget”.
A kutatócsoport vezetője felidézte, hogy az ukrán-orosz háború előtt Lengyelország Magyarországgal ápolta a legerősebb kapcsolatot. „Budapest nemcsak Varsó legfontosabb partnere volt a régióban, hanem az Egyesült Királyság távozása után az EU-ban is a legfontosabb partnerévé vált” – hangsúlyozta Msialek.
Hozzátette, a két kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz között nyilvánvalóak a hasonlóságok: mindkettő a vidéki, konzervatív népességre támaszkodik a liberális, nagyvárosi elitekkel szemben, amelyek jó viszonyban vannak az EU elitjével is.
A szerző ugyanakkor megjegyezte, hogy a varsói és a budapesti vezetés korábban is ellentétesen viszonyult Oroszországhoz, ám a magyarok átléptek egy határt azzal, hogy „a háború kitörése után kétértelműen viszonyultak a megtámadott Ukrajnához és az agresszor Moszkvához”.
Prága lehet az új Budapest?
Magyarország szerepének hanyatlásával párhuzamosan a lengyel-cseh kapcsolatok dinamikusan erősödnek – hangsúlyozták a cikkben. Alig néhány hónappal ezelőtt a Varsó-Prága tengely fő témája a turówi szénbánya körüli vita volt. Ez a kérdés Babiš hivatali idejének lejártáig a sok tárgyalási forduló ellenére sem oldódott meg – idézték fel.
Természetesen nem Turów volt az egyetlen oka annak, hogy a cseh-lengyel kapcsolatok nem voltak erősek. Prága bírálta a lengyel igazságügyi rendszer reformját. Nem osztotta a PiS európai politikáját sem, bár maguk a csehek is nagy szkepticizmust tanúsítottak az EU-val szemben. A cseh kormány sem támogatta a PiS-t az Európai Bizottsággal folytatott vitáiban. A háború ugyanakkor ebben is fordulatot hozott.
A két ország azonosan ítéli meg az orosz fenyegetést, és ennek rendelik alá kétoldalú kapcsolataikat. Erre a legjobb példa a cseh-lengyel gázvezeték ügye, amelyet eddig Prága nem forszírozott, ám most már a német-cseh-szlovák hálózat kiegészítőjének tekinti. Emellett javítanák a közlekedési infrastruktúrát is, ami elérhetőbbé tenné Csehországból a lengyel tengeri kikötőket – hívta fel a figyelmet Pawel Msialek.
Megosztás:
Címkék: orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus v3 V4
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Petike
2022. júl. 21. 16:27nagyon helyes a V3as jol fog mukodni Orbanisztán nélkul is.
kulcsargeza
2022. júl. 21. 17:41Petike! Te pedig továbbra is egyformán...ész nélkül.
Petike
2022. júl. 21. 20:42kulcsárgéza az S3as Ausztria Csehorzág és Szlovákia vagyis a slavkovi tomorulésnek nagyobb a jovoje mint a V4nek aminek már semmi jovoje Orbanisztán miatt
Dodo
2022. júl. 22. 13:10Osszezarnak a szlavok .
A kommenteket lezártuk.