Nyitókép forrása: SITA/Russian Foreign Ministry Press Service via AP/A képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (balra) és Vang Csi kínai külügyminiszter látható az indonéziai G20-as csúcson 2022. július 7-én.
Kína és Oroszország közös gázkorridor-projektje az utolsó fázisába érkezett. A „Szibéria ereje” elnevezésű vezeték Szibériából egészen Sanghajig viszi majd az orosz energiahordozót. 2019 óta már szállít földgázt Észak-Kínába, az új szakasz Peking mellett halad majd egészen Sanghajig, és várhatóan 2025-re készül el teljesen.
A projekt az orosz Gazprom és a kínai China National Petroleum Corp. közös gyermeke, nyolc éve dolgoznak rajta. A kivitelezés vélhetően gyorsulni fog, miután Oroszország folyamatosan veszíti el európai piacait.
Kína az energiaforrások diverzifikálására törekszik, az amerikai-kínai feszültség pedig egyre kiélezettebb, így nem meglepő, hogy Moszkva és Peking egyre több közös nevezőt talál külpolitika és gazdaság terén is.
A két ország közötti energiapiaci kereskedelem az orosz-ukrán háború kitörése óta a sokszorosára nőt. A Szibéria ereje 2019-es üzemeltetése óta még csak 3,81 milliárd dollár bevételt hozott – holott az oroszok 55 milliárd dollárt fektettek belé -, ugyanakkor az idei év első felében a tavalyi első félévhez képest háromszorosára, 1,66 milliárra nőtt a szállítás volumene.
Közben Kína növelte a Türkmenisztántól vásárolt földgáz mennyiségét – az év első felében 52 százalékkal többet importált összesen 4,52 milliárd dollár értékben.
Ha az összes orosz földgáz kínai importját nézzük, amibe nem csak a vezetékes gáz , de az LNG is beletartozik, a kereskedelmi volumen 63,4 százalékkal ugrott meg az év első felében. Nagyjából ennyivel esett vissza a nem volt szocialista országokba menő orosz gáz értéke is az első félévben.
Moszkva és Peking újabb gázvezetékek építésében állapodott meg, az egyik teljesen új projekt Szibériából Mongólián át visz majd gázt Kínába – ez lesz a Szibéria Ereje 2.
A két ország együttműködése más területeken is fokozódik, például két atomerőművet is felhúznának közös kivitelezés keretében.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kína energiaszükségletének csak kis részét adja a földgáz, elsősorban szénre és kőolajra támaszkodik. A szén esetében a belföldi termelés volt eddig a domináns, az utóbbi hónapokban azonban egyre több orosz szenet vásárol fel (vagyis az európai szankciók alá vont orosz szén is talált piacot). Az is igaz, hogy Oroszország igen kedvezményes áron tudja csak értékesíteni erőforrásait a nyugati szankciók miatt.
A szerk. megj.: Van némi képzavar a nyugati sajtóban földgáz tekintetében. Ha az európai gázhelyzetről írnak, a nagy nyugati hírügynökségek és hírportálok általában úgy fogalmaznak, hogy Oroszország zsarol vagy bevetette a gázfegyvert. Ha az orosz energiahordozók kínai és indiai értékesítése kerül szóba, akkor már úgy fogalmaznak, hogy „Oroszország fél, mert elveszti európai piacait”. A nyugati szerkesztőknek el kéne dönteniük végre, hogy Oroszországot agresszornak vagy legyőzöttnek, zsarolónak vagy baleknak akarják ábrázolni…
Körkép.sk, cnbc.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.