Hatott a kínai fenyegetés: Az amerikai képviselőházi elnök elindult kelet-ázsiai körútjára. Tajvanról már egy szót sem ejtenek…

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/J. Scott Applewhite

Nancy Pelosi az amerikai Képviselőház elnöke vasárnap elindult kelet-ázsiai politikai körútjára. A meglátogatni szándékozott országok között eredetileg ott volt Tajvan is, ami alaposan kiverte a biztosítékot Kínánál, olyannyira, hogy az USA végül óvatos visszavonulót fújt.

Peking ugyanis e hónap másodikfelében megfenyegette az USA-t, hogy „erőteljes intézkedéseket” foganatosít, amennyiben Pelosi beteszi a lábát Tajvanba. A kínaiak tiltakozása nem véletlen.

A Képviselőház elnöke ugyanis rangsorban az USA harmadik embere az elnök és az alelnök után. Szlovákiában a harmadik legfőbb közjogi méltóságnak számító házelnök megfelelője. Egy ilyen kaliberű politikai hivatali személy tajvani látogatása az Egy Kína elv durva megsértését jelenti a kínaiak szemében.

    

Az Egy Kína Elv lényege, hogy Kína szuverenitása, területi egysége, felségterülete nem megosztható, így Tajvan Kína része, a tajvani kérdés pedig tisztán belügy. Ennek az elvnek az egyik változata az „egy ország, két rendszer” elképzelés, amit viszont Hong Kong miatt egyre kevésbé tartanak reálisnak.

A lényeg az, hogy Amerika harmadik embere tajvani látogatásával a szigetország szuverenitása mellett foglalt volna állást, egyrészt egyértelmű és durva gesztussal elvitatta volna Kína jogát Tajvan visszaszerzésére. Az ilyen diplomáciai üzenetekre Kína kényesen ügyel.

Kemény figyelmeztetés az USA-nak

A minap például Hszi Csin-ping kínai elnök telefonos beszélgetése alkalmával figyelmeztette Joe Bident, hogy „aki a tűzzel játszik, az tűzben pustul el”, így az „Egyesült Államoknak nem kéne a tűzzel játszania”. Ennél egyértelműbb üzenetre nem volt szükség.

Miután Peking tiltakozott, az amerikai katonai vezérkar óvatosan jelezte, hogy jelenleg nem jó ötlet Pelosinak Tajvanra látogatni. Később ugyanezt elismételte Joe Biden amerikai elnök is. Sem Pelosi sem a szóvivője nem jelezte konkrétan, a Tajvan lekerült a házelnök listájáról, de a felsorolt négy ország között mindenesetre nem szerepel.

Eszerint Pelosi Szingapúrban, Malajziában, Dél-Koreában és Japánban tesz hivatalos látogatást egy kongresszusi delegációval. Pelosi nyilatkozatban ezzel kapcsolatban közölte:

„Biden elnök erős vezetése alatt Amerika szilárdan elkötelezett a régióban történő megfontolt és stratégiai szerepvállalás mellett, megértve, hogy a szabad és virágzó csendes-óceán létfontosságú nemzetünk és az egész világ jóléte szempontjából.”

Kína jelenleg az Egyesült Államok legnagyobb kihívója, a világ második legnagyobb gazdasága, fejlett katonasággal, haditechnológiával, és hatalmas ambíciói vannak. Kína és Amerika kölcsönös gazdasági függése különösen bonyolulttá teszi a két ország rivalizálását.

Kína a globális kihívó

Tény azonban, hogy Kína úgy érzi, olyan világrendbe kényszerítik bele, amelynek megalkotásában nem vehetett részt, ezért gazdasági, pénzügyi és katonai fronton is egyre nagyobb kihívást jelent az USA számára.

Kína jelenleg hallgatólagosan Oroszországot támogatja az európai konfliktusban, ugyanakkor komoly gazdasági problémákkal kell megküzdenie. A gazdasági válság ott is érezteti hatását. Kína fejlettségét lényegében tengerparti túlnépesedett partvidéke adja, az ország belső, kontinentális területei szegényebbe, elmaradottabbak és jórészt gyéren lakottak – ez egyébként kiszolgáltatottá teszi egy esetleges támadással szemben is (például Oroszország felől).

Kínában is elkezdett nőni a munkanélküliség, ahogy a bevándorló olcsóbb munkaerő okozta társadalmi feszültség is.

Nemrég ismét tüntetésekre került sor, mikor Kínai belterületeiről nagyjából egy ezer fős földműves csoport érkezett Csengcsouba. Amiatt tiltakoztak, a hogy a kisebb regionális bankokból nem tudnak készpénzt felvenni a számlájukról. A hatóságok a tüntetést viszonylag gyorsan felszámolták, ám nem elég gyorsan ahhoz, hogy a hír ne terjedjen szét a közösségi hálókon.

Kínának is megvannak a maga belső gondjai, ez azonban nem fogja eltántorítani attól a céljától, hogy globális szerepet vívjon ki magának. Hongkong ma már lényegében elesett a Nyugat számára. Egyesek szerint onnan lehet majd tudni, hogy Kína felkészült egy Amerikával vívott harcra, hogy megpróbálja majd dűlőre vinni a tajvani kérdést…

Körkép.sk