Megszólaltak az alkalmazottak – ez a valódi oka a nyugat-európai reptéri káosznak

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michael Probst

A héten a német Lufthansa légitársaság szinte minden frankfurti és müncheni járatát törölte, így nagyjából 130 ezer utas marad hoppon a légiközelekedési ágazat alkalmazottainak tüntetése miatt. A londoni Heathrow repülőtér és az amszterdami Schiphol repülőtér – Európa két legnagyobb utazási csomópontja – csökkentette utaskapacitását, és követelte a légitársaságoktól, hogy csökkentsék a repülőtereikre induló és onnan rajtoló járatok számát. Az ágazatban dolgozók szerint a kóros munkaerőhiány olyan súlyos, hogy veszélyeztetheti az utasbiztonságot is.

Az északi-amerikai és nyugat-európai reptereket nyár eleje óta sújtja a káosz, amely hetek múltán sem akar alábbhagyni. A közösségi média még mindig tele van elégedetlenkedő, türelmetlen utasok tömegeiről szóló cikkekkel, sőt egyes hírek szerint a reptereken „hegyekben állnak az eltévedt bőröndök is”.

Már az Egyesült Államokban is több tízezer járatot töröltek az munkaerőhiány vagy épp az időjárási viszontagságok miatt.

   

„Totális rémálom”

A légitársaságok a reptereket és a kormányokat hibáztatják a kialakult helyzetért. Hétfőn a fapados légitársaság, a Ryanair pénzügyi igazgatója, Neil Sorahan amiatt méltatlankodott, hogy a „repülőtereknek csak egy dolgot kéne elvégezni”, azt sem tudják. A dolgozók hiánya miatt sok helyen tényleg hegyekben állnak a bőröndök a reptereken, nincs kiszolgáló személyzet.

A CNBC-nek nyilatkozó alkalmazottak – nevük elhallgatása mellett – viszont arról beszéltek, hogy a légitársaságok ugyanúgy felelősek a kialakult helyzetért. A pilóták kóros fáradtságról és tarthatatlan hajtásról beszélnek. Azt mondják, hogy az opportunista költségcsökkentési programok miatt egy egészségtelen verseny indul el, ami csak fokozta a káoszt, amivel az utasok most markánsabban szembesülnek.

„Az utasok szempontjából ez egy abszolút rémálom. (…) A nyár eleje vérengzés volt, a légitársaságok nem tudták, mit csinálnak. Csak annyit tudtak, hogy olyan szinten akarnak járatokat indítani – amennyire ez emberileg lehetséges -, mintha sosem lett volna járvány (A koronavírus-járvány miatt a légiközlekedés több hullámban részben vagy egészben leállt Európában, súlyos veszteségeket okozva az ágazatnak – a szekr.)”

mondta az egyik pilóta. Hozzátette, hogy ezután teljes káosz lett úrra, a légiutas-kísérőket és a pilótákat egyaránt túlhajtották. De ez csak a dominólánc közepe volt.

A menedzserekre van, az alkalmazottakra nem jut

A koronavírus-járvány idején rengeteg földi alkalmazottat bocsátottak el, poggyászkezelőket, utasfelvételt regisztrálókat, biztonsági őröket – ez volt az, ami elindította a láncreakciót.

Az ágazatot most egyszerre több negatív tényező taszítja a sziklaperem felé: nincs elég pénz az alkalmazottak átképzéséhez, a korábbi alkalmazottak nem akarnak visszatérni – főleg a gyenge fizetések miatt, amelyek a járvány óta csak csökkentek, holott az utolsó hullám vége óta a légitársaságok megint tekintélyes nyereségre tettek szert.

„Azt mondták nekünk, pilótáknak, hogy legalább 2030-ig csökkenteni fogják a fizetésünket, miközben minden menedzser fizetését már visszaállították a járvány előtti szintre”

panaszkodta a British Airways egyik pilótája. A felháborodás egyáltalán nem alaptalan. A British Airways anyavállalatának, az IAG vezérigazgatója egy évre 300 ezer eurónak megfelelő fontnyi kiegészítést kap.

Nem kizárt, hogy ezen a héten sikerült megalapozni a sztrájkhelyzet feloldását. A szakszervezetek és a légitársaságok megállapodásra jutottak a fizetésemelésekről. A kérdés, hogy ez mennyire hatja meg az alkalmazottakat, tekintve, hogy még mindig nem a járvány előtti fizetésüket fogják kapni. Csak halkan jegyezzük meg, hogy ilyen infláció mellett még azzal sem lennének sokkal előrébb…

Körkép.sk