Pristina elhalasztotta a vitatott intézkedések végrehajtását, de a szerb-koszovói viszony továbbra is feszült

Nyitókép forrása: Erkin Keci/Anadolu Agency via AFP

A koszovói kormány elhalasztotta az ország északi csücskében élő szerb kisebbséget érintő intézkedéseket, amelyek miatt az elmúlt napokban ismét pattanásig feszült volt a helyzet a Balkánon. Pristina ugyanis nemrég arról döntött, hogy augusztus 1-jétől minden Koszovóba látogató szerbiai állampolgárnak külön be és kilépésre vonatkozó igazolást kell szereznie, ezen kívül pedig a még mindig szerb rendszámokat és okmányokat használó koszovói szerbeknek koszovói okmányokra kellett volna áttérniük.

Ez elég volt ahhoz, hogy a szerb kisebbség eltorlaszolja a Jarinjéhoz és Bernjakhoz vezető utakat, tiltakozásul az intézkedés ellen. Sőt, nem sokkal később (vasárnap) lövések is dördültek, valaki a koszovói hatóságokra tüzelt, de szerencsére senkit sem találtak el.

Ugyanakkor a többségében szerbek lakta Észak-Mitrovica kisvárosban órákig szóltak a szirénák. Ellentmondásos hírek jelentek meg arról, hogy albánok vertek egy szerb fiatalt, máshol pedig arról, hogy szerbek egy csoportja csapott le egy albán férfira.

   

Maguk előtt tolt potenciális háborús okok

Koszovó északi részén mintegy 50 ezer fős szerb kisebbség él, akik azután rekedtek a határon kívülre, hogy Koszovó nyugati hátszéllel egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szebiától. Belgrád nem ismeri el az új államot független országként – nincs egyedül, Oroszország, sőt Spanyolország és Szlovákia sem ismeri el Koszovó függetlenségét. A világon nagyjából száz olyan ország van, ahol számon tartják Koszovót.

2011-ben született Belgrád és Pristina között egy olyan megállapodás, amely 5 évig lehetővé tette „semleges” okmányok és rendszámok használatát. Azóta Szerbia már elfogadta az intézkedést, miszerint ezeket a semleges koszovói okmányokat nem fogadják el Szerbiában, ahogy már azt is bevezették, hogy az országba érkező koszovóiaknak kiegészítő be- és kiléptetési okmányt adnak.

Nyugaton senki sem akar újabb darázsfészket

Koszovó ugyanezt akarta érvényesíteni, ám a szerb kisebbség heves ellenállásába ütközött, és valószínűleg a nagy nemzetközi feszültségre való tekintettel Nyugatról is azt súgták neki, fújjon visszavonulót – nincs szükség újabb darázsfészekre Európában.

Sokan ugyanakkor az oroszokat sejtik a háttérben. Logikus lenne egy Nyugatot még jobban megosztó háború kieszközlése. De nem lehet kizárni, hogy egyszerűen annyi történt, hogy a geopolitikai átalakulások miatt Koszovó úgy érezte, hogy most jött el az idő érvényesíteni akaratát.

Az USA és az EU szinte azonnal nyugalomra intette Pristinát, és kérték az intézkedések végrehajtásának elhalasztását. Koszovó engedelmeskedett, és a pristinai kormány 30 napos haladékot adott. A lépést még az ukránok is külön nyilatkozatban méltatták.

A politikai retorika azonban továbbra is igen kemény. Albin Kurti koszovói miniszterelnök azzal vádolta meg a tiltakozó szerb kisebbséget, hogy „destabilizálni akarják Koszovót”, és hogy Szerbia koordinálja az „agresszív cselekményeket”.

A helyzet tehát a két ország között nem túl rózsás. Koszovó északi határait NATO békefenntartók, a KFOR őrzi, ám az évek során az egykor 50 ezer fős haderő alig 400 fősre olvadt.

Körkép.sk