Hirdetés (X)

Külügyek

A zaporizzsjai atomerőmű elleni támadás miatt Kijev demilitarizált zónát követel

Még mindig egymást vádolják a felek, állítólag a radioaktív hulladéktárolót érte találat

Nyitókép forrása: REUTERS

 

Dél-Ukrajnába helyeződik át a harcok súlypontja, úgy tűnik, Ukrajna próbálja visszaszerezni az ellenőrzést a Dnyeper folyó torkolata felett. Közben kemény figyelmeztetések hangoztak el Európa legnagyobb atomerőműve kapcsán, az ukránok továbbra is kitartanak amellett, hogy az oroszok lőtték az általuk megszállva tartott erőművet. Az oroszok szerint az ukránok a felelősek.

 

Az amerikai és ukrán vád, miszerint az oroszok az atomerőmű épületei közé építették ki tüzelőállásaikat, valószínűleg igaz. Erre utalt épp egy hete Antony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki szerint Moszkva “nukleáris pajzsként” használja a zaporizzsjai atomerőművet.

 

A módszer lényege épp az, hogy az ukránok ne merjék viszonozni a tüzet, ellenkező esetben nukleáris balesetet vagy nemzetközi megítélésüket kockáztatják.

 

Megjegyezzük, ez a taktika nemcsak Oroszországot jellemzi, hanem Ukrajnát is, hiszen az oroszbarátsággal távolról sem vádolható Amnesty International is megállapította, hogy az ukrán haderő iskolák, civil épületek tövébe helyezte el lövegeit, hogy válaszcsapás esetén azt tudja mondani a nemzetközi sajtóban, hogy az oroszok civil célpontokat lőnek.

 

“Egy atomerőmű elleni bármilyen támadás öngyilkos lépés”

 

Az atomerőművet érő pénteki találatok kapcsán az ENSZ főtitkára, Antonino Guterres is megszólalt, és kijelentette, hogy “egy atomerőmű elleni bármilyen támadás öngyilkos lépés”. Majd szorgalmazta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek be kell jutnia a komplexumba, hogy megvizsgálja a helyzetet. 

 

A nyugati sajtó szerint az oroszok az erőmű területéről ágyúzzák a Dnyeper túloldalán lévő Nyikopol városát. A zaporizzsjai atomerőművet március óta az oroszok ellenőrzik, de az erőmű saját ukrán szakemberei üzemeltetik a létesítményt. Épp ezért olyan különösek a Moszkvát ért vádak, érthetetlen, hogy az oroszok miért lőnék az általuk már elfoglalt létesítményt.

 

Korábban az ukránok már atomtámadáshoz hasonlították az incidenst, bár ez megint a politikai marketing része, hiszen az erőmű a Krím szomszédságában van, így egy szándékos nukleáris szivárgás kieszközlése kontraproduktív lenne Moszkva részéről. Nem beszélve arról, hogy egy nukleáris baleset vagy szivárgás veszélyeztetné a Dnyeper folyót, amelynek vizétől megint a Krím vízellátása is függ.

 

Ettől függetlenül napok óta özönlenek Kijevből a vádak és követelések. Itt érdemes megjegyezni, hogy a nyugati mainstream sajtó ebben az esetben is aránytalanul nagy teret ad az ukrán oldal véleményének, de ezúttal nem állítja be abszolút igazságnak állításait. Hétfőn még mindig az “az ukrán és orosz oldal egymást vádolja” narratíva volt uralkodó.

 

Az ukrán narratíva

 

Az ukránok most azt állítják, hogy onnan is tudni lehetett, hogy az oroszok adták le a lövéseket, mert “a lövéstől a becsapódásig csak három másodperc telt el”, és hogy az oroszok “szándékosan” a kiégett fűtőelem-tárolót célozták, amely 174 hordó radioaktív hulladékot és 24 kiégett fűtőelemet tartalmazott.

 

Azt, hogy az oroszok mit akarhattak ezzel elérni, elintézik azzal, hogy “nukleáris terrorizmust alkalmazó államról” van szó. Más források szerint az oroszok az ukrán áramellátás infrastruktúráját akarták tönkretenni.

 

Az oroszok szerin az ukránok adták le a lövéseket, méghozzá az ukrán Uragan rakétavetővel tüzeltek a komplexumra, és épp az oroszbarát szakadárok közbelépésének hála sikerült elkerülni a nukleáris balesetet.

 

Mindenesetre az ukránok az incidenst igyekeznek arra használni, hogy még durvább szankciókat követeljenek Oroszország ellen, és gyorsítsák az Ukrajnának szánt nyugati támogatások folyósítását.

 

Kijev még mindig erős az információs háborúban

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök “erőteljes választ” követel az erőmű elleni támadás kapcsán, és az orosz nukleáris ipar teljes szankcionálását kérte az Európai Tanács elnökétől, Charles Micheltől. Az orosz uránszállítások egyelőre nem esnek szankciók alá, mert azt még az amerikaiak sem tudják helyettesíteni.

 

Sőt, Kijev azonnali hatállyal demilitarizált övezet létrehozását követeli az erőmű térségében, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az oroszok nehezebben tudnák ágyútűz alá venni a Dnyeper túlpartján lévő ukrán állásokat, és semleges zónává alakulna a most orosz kézen lévő folyópart.

 

A helyzet nem egyszerű. Példátlan, hogy egy atomerőmű környékén ennyire aktív harcok folyjanak.

 

Nem mellesleg, az incidens időzítése is feltűnő: a napokban emlékeznek meg a Japánra ledobott két amerikai atombomba áldozatairól. Hetvenhét évvel ezelőtt, augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én pedig Nagaszakira dobták le az atombombát. A pusztítás, majd a sugárzás miatt többszázezer ember veszett oda…

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket