Háború Európában – Zelenszkij: Azért nem figyelmeztettük a lakosságot az invázióra, hogy ne törjön ki pánik

 Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka

Volodimir Zelenskzij ukrán elnök a minap azt fejtegette, miért nem figyelmeztette a lakosságot időben az orosz invázió lehetőségére. Oroszország újabb presztízsveszteséget szenvedett el a Krímen – most egy lőszerraktára robbant fel. Kijev nem vállalja magára a krími csapásokért a felelősséget, de burkoltan céloznak rá, hogy közük van hozzá. Továbbra is lövik a zaporozzsjai atomerőművet. Ez a háború 175. napja.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Postnak adott interjújában kijelentette, ha előre figyelmeztették volna az ukrán lakosságot az orosz invázió lehetőségéről, pánik lett volna úrrá az országon és Oroszország „három napon” belül megtörte volna az ellenállásukat. 

Azt is mondta, hogy nyugati partnerei azt elárulták neki, hogy az oroszok esetleg támadásra készülhetnek, de részleteket nem árultak el.

   

Szabotőrakció a Krímen?

Oroszország szabotázsakciónak tudja be a Krím-félszigeten lévő egyik nagy katonai bázisán történt robbanást, amelyben megsemmisült egy lőszerraktár. Kijev nyíltan nem vállalja az esetért a felelősséget, de utalt rá, hogy az ő műve.

Orosz tisztviselők nyilatkozatai szerint a keddi robbanásokban megsemmisült egy lőszerraktár, egy időre megbénult a vonatközlekedés és kétezer embert evakuálni kellett egy, a bázishoz közel fekvő faluból.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó és Andrej Jermak ukrán kabinetfőnök a közösségi médiában elégedettségének adott hangot a Krím-félsziget „demilitarizálásának”. A gúnyos megjegyzés arra a retorikára utal, amivel Oroszország próbálta igazolni az Ukrajna elleni inváziót az első hetekben (demilitarizálás, „nácítlanítás”).

Podoljak a brit baloldali The Guardian lapnak azt nyilatkozta, hogy Ukrajn stratégiájának a része az orosz logisztikai utánpótlási vonalak, lőszerraktárak és katonai infrastruktúra elleni rendszeres támadás, hogy káoszt teremtsenek.

Hol van a sokat emlegett ukrán ellentámadás?

Ukrajna két hónappal ezelőtt (Luhanszk megye utolsó városainak elvesztésének kudarcát leplezendő) jelentette be, hogy ellentámadásra készül. Ám továbbra is rejtély, hogy mikor válhat valóság az ellentámadásból. Először júliusi dátumot jelentettek be, aztán augusztus közepére halasztották, most szeptembert vagy késő őszt emlegetnek.

A fent említetthez hasonló akciókkal lassítani és fárasztani lehet az orosz felet, de a szakértők szerint a háború menetét megfordítani így nem lehet, Donyeckben pedig az oroszok továbbra is apránként haladnak előre.

A dolog némiképp ellentmondásos. Azzal ugyanis, hogy bejelentették az ellentámadást a déli vidéken, az oroszok erősítést küldtek Herszon megyébe. Így míg egy hónappal ezelőtt 7 orosz zászlóalj taktikai csoport tartózkodott Észak-Herszonban, ma 15-20 van ugyanott belőlük.

A másik lehetőség, hogy az ukránok csak reagáltak egy készülő déli orosz előrenyomulásra, aminek a célja Odessza elfoglalása és Ukrajna tengertől való elvágása lett volna. És mivel úgy tűnt, hogy ez így is, úgy is megtörténik, retorikailag ellentámadásba csomagolták az oroszok feltartóztatására tett lépéseket – annak esélye nélkül, hogy legalább lokálisan megfordítsák a hadiszerencsét.

Körkép.sk, reuters.com, politico.eu