A német kancellár közösen koordinált uniós fegyvervásárlásokat akar, és eltörölné a vétójogot

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Petr David Josek

A csehek szeptember 9-re hívták össze az uniós energiaminiszterek rendkívüli csúcstalálkozóját. Olaf Scholz német kancellár támogatja a közös európai megoldást az energiaárak letörésére, ami akár árszabályozást jelenthet. Közben a vétójog eltörlése mellett érvelt, és a európai hadiipari beszerzések közös koordinációja mellett foglalt állást. Ukrajna támogatásáról is nyilatkozott.

„Egyetértettünk abban, hogy szükség van egy európai szintű megoldásra az elektromos áram árának csökkentéséhez. Ezek az árak biztosan nem a termelési költségeket tükrözik, ezért elfogadhatatlanok”

jelentette ki az EU soros elnökségét ellátó Csehország miniszterelnöke, Petr Fiala Prágában, Olaf Scholz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján. Scholz egyetértett a cseh kormányfővel:

„Az elektromos áram jelenlegi piaci árai megengedhetetlenek. (…) Ezért van szükség strukturális változásokra, amelyek elősígik az áramár gyors csökkenését és a megfelelő energiakínálatot”

   

mondta Scholz.

Az energiaárak a múlt héten újabb rekordot döntöttek meg, az irányadó holland gáztőzsdén 340 euróba került egy megawattórányi földgáz, a jövő évre szóló kötések pedig Németországban 1000 euró fölötti áron mozognak. Az elektromos áram ára 984 euró körül zárt pénteken a prágai tőzsdén.

A tarthatatlan helyzet miatt a cseh ipari és kereskedelmi miniszter, Jozef Síkela rendkívüli energiaminiszteri csúcsot hívott össze szeptember 9-re. Azt állítja, hogy az energiahordozók piaca lényegében már nem működik.

Csak halkan jegyezzük meg, hogy ebben nincs semmi újdonság, csak a nyugati mainstream ezt így nem szívesen fogalmazta meg. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter már korábban elmondta, hogy a piac lényegében nem működik, mert akkora hiány van energiahordozókból, hogy az eladók lényegében bármilyen árat megszabhatnak (más szavakkal nincs egyensúlyi ár, így nincs felső határa a drágulásnak sem – a szerk.).

Fiala megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy Csehország részt akar venni az európai energetikai infrastruktúra fejlesztésében és a németek által zászlóra tűzött LNG-terminálok bővítésében. Fiala szerint Németországból viszonylag könnyen lehet LNG-t szállítani Csehországba.

Fiala azt is elmondta, hogy folytatódnak a cseh-német gázszolidaritási paktumról szóló tárgyalások. Ez lényegében egy kétoldalú szerződés, amely a sorok között nyilván azt jelenti, hogy a csehek által (például az EU kötelező előírására) megtakarított gázmennyiséget eladhatják Németországnak, amely képtelen megfelelő mennyiségű készleteket felhalmozni.

A németek ismét a vétójog eltörlését erőltetik

Scholz a Károly Egyetemen elmondott beszédében ismét kijelentette, hogy az EU-ban a konszenzusos döntéshozatal akkor előnyös, ha nem szükséges gyors döntéseket hozni. Ezért azt javasolja, hogy a közös adózási és külpolitikai kérdéseben vétójog nélküli minősített többséggel döntsön az Európai Tanács.

Megjegyezzük, Németország nem szívesen mondana le a vétójogról monetáris kérdésekben. Például a franciák által erőltetett bankunió akadályozása érdekében előszeretettel alkalmazza a vétót.

Scholz kiemelte, hogy Németország támogatja az EU bővítését a Balkánon, Ukrajnával, Moldáviával és Grúziával. Azt is leszögezte ugyanakkor, hogy az EU 30 vagy 36 tagállammal merőben más lesz, mint ahogy ma ismerjük, nagyobb eltérések lesznek a tagállamok között.

„A tagállamok számának növekedésével egyenes arányban nő a veszély, hogy egyetlen tagállam blokkolja majd az összes többit. Ezért azt javasoltam, hogy a külpolitikai és adópolitikai kérdéseknél minősített többséggel hozzunk döntést”

fejtette ki a német kancellár. Meggyőződése, hogy a bővítés előkészítése szempontjából „új egyensúlyra” van szükség az Európai Parlamentben, és minden egyes tagállamnak kell kapnia egy-egy uniós biztosi posztot – anélkül, hogy a szaktárcák számát növelnék.

Közösen koordinált hadiipar

Scholz szerint a legfontosabb terület, ahol az Európai Uniónak közös koordinációra van szüksége, az a védelmi potenciál fejlesztése. Úgy véli, nem hatékony és nagyon drága, hogy Európának sokféle fegyverrendszere van. Szerinte meg kell alapozni a közös védelmi beszerzések lehetőségét az EU-ban:

„Legfőbb ideje, hogy Brüsszelben az agrárminiszterek, külügyminiszterek és belügyminiszterek mellett a védelmi minisztereknek is saját tanácsa legyen”

fogalmazott. Egyúttal javasolta, hogy Európának saját légvédelmi rendszere legyen, mert annak „egész Európa számára jelentős biztonsági hozadékai lennének”, olcsóbb és hatékonyabb is lenne a jelenlegi helyzetnél.

Scholz szerint több közös koordinációra van szükség Ukrajna felfegyverzésében is. Kijelentette, hogy a tagállamoknak nem csak azokat a fegyvereket kellene felajánlaniuk, amelyek egyébként sem hiányoznak. Hangsúlyozta, hogy „Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, ameddig csak szükséges”. Itt kiemelnénk, hogy nem azt mondta, hogy amíg Ukrajna nem győz, vagy amíg nem áll vissza a 2014 előtti állapot, hanem egy olyan jelzőt használt („szükséges”), aminek ezerféle politikai értelmezése lehet.

Scholz: Németország addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükséges

Körkép.sk, CTK