Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Geert Vanden Wijngaert

 

Az eurózóna (benne Szlovákiával) szinte biztosan recesszióba kerül – írja a Reuters hírügynökség. Az ok az energia- és élelmiszerárak elszállása. A borús kilátásokat alátámasztják a legutóbbi adatok is. Az EU által előirányzott 2 százalékos inflációs célnak jelenleg a négy és félszeresén áll az eurózóna, miközben az euró árfolyama a múlt héten történelme során először süllyedt 99 dollárcent alá. Valószínűleg drasztikus kamatemelés lesz a történet vége, ami viszont a cégek és háztartások megsarcolását jelentené, vagyis a termelést és a fogyasztást is sújtanák, amivel még mélyebb recessziót idézhetnek elő.

 

Az Európai Központi Bank ezen a héten újabb kamatdöntést hoz. A Reuters által megkérdezett gazdasági szakértők többsége soha nem látott 75 bázispontos (0,75 százaékpontos) kamatemelést vár az EU-tól.

 

A viharfelhőkön kívül semmit sem látni a gazdasági horizonton. Az Északi Áramlat 1-en teljesen leállt a gázszállítás Nyugat-Európa felé, jelenleg a kevésbé jelentő Déli Áramlat és az Ukrajnán keresztül Szlovákiába menő gázvezeték működik – ez utóbbi is csak kétharmados kapacitáson.

 

 hirdetes_810x300  

Az ÉA1 leállásának hírére a gáz ára egyetlen nap alatt 30 százalékot emelkedett, ami az energiaellátás szomorú valóságát mutatta meg, táplálva a recessziós félelmeket, amelyek viszont már most beépülnek a várakozásokba, önbeteljesítő jóslatként viselkedve.

 

A S&P Global menedzserindexe (PMI), amely a gazdasági hangulat egyik fontos mutatója, másfél éves mélypontra zuhanva 48,9 ponton áll – minden 50 alatti érték recessziót jelent. A félelmeket az energiaválságon keresztül Németország szinte borítékolható recesszióba süllyedése is táplálja. Ha Németország megroppan, akkor Európa egész gazdasága megroppan, beleértve a gyengélkedő eurót is.

 

Nagy lehetőség lehetne az EU által bezengett energiaárszabályozási rendszer, amiről az uniós energiaminiszterek szeptember 9-én tárgyalnak majd. Ám sok a szkeptikus hang. Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által emlegetett orosz gázra kivetett ársapka legfeljebb újabb indokot szolgál Moszkvának, hogy ne szállítson több gázt Európának, és hogy megossza a tagállamokat.

 

A G7 által bejelentett orosz olajra kivetett büntető-ársapka megint egy politikai marketingfogás abban az értelemben, hogy nincs az egésznek értelme, Kína és India – akik orosz energiaforrások szempontjából a legtöbbet profitálták Európa gazdasági harakirijéből – nem veszt részt benne. Márpedig valószínűleg nem vesznek részt benne, mert nekik jobban fájna, mint a G7-es országoknak, amelyek már most sem nagyon támaszkodnak az orosz olajra – vagy mert eleve nem volt kitettségük, vagy mert politikai döntést hozva saját kardjukba dőltek (mint a németek).

 

Érdemes tehát figyelni, mit is tesznek le az asztalra Brüsszelben. Az előzetes információk szerint lényegében a piaci és termelési árak között irreális magasságokba emelkedő árrést akarják lefölözni, hogy azt az atomerőművek és vízerőművek, valamint a háztartások és cégek kompenzálására fordítsák. Ezt már rég megtehették volna, tekintettel arra, hogy nyilván nem 1000 euróba került egy megawattórányi áram előállítása, mint ahogy a piac mutatta két hete, de a gáz sem kerülhetne  340 euróba megawattóránként egy jól működő piacgazdaságban.

 

Így a mai mainstream liberális gazdasági narratíva az, hogy az energiapiac megszűnt működni.

 

A nagy kérdés valójában az lesz, hogy milyen szabályok szerint akarja kezelni majd az árrésekből befolyt összeget az EU – mennyit kapnak majd a háztartások, és mennyit a cégek.

 

Akárhogy is, az árak kérdésének megoldása önmagában még nem fogja megoldani az energiahiány problémáját. Főleg, hogy elemzők szerint 400 euró/MWh-s gázár alatt Európa nem tud új beszállítókat szerezni – a legtöbb termelő kapacitása egy-két évre előre le van kötve.

 

Körkép.sk

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.