Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Aurel Obreja
Veszélyben az Ukrajnán keresztüli gázszállítás és vele Közép-Kelet-Európa gázellátása is. A válság még 2025-ig eltarthat, és bár az előttünk álló fűtési szezonra összpontosít most mindenki, a rá következő tél sokkal rosszabb lehet – írja a Bloomberg.
Az amerikai hírügynökség elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz gázszállítások kiesése a következő hónapokban a hőmérséklet csökkenésével gyorsabban kimeríti majd a tartalékokat, és még nehezebbé teszi a jövő évi téli szezonra a tárolók feltöltését. Mivel nem áll rendelkezésre gyors megoldás, a válság legalább 2025-ig eltarthat.
Ahogy a Körkép.sk-n is többször felhívtuk a figyelmet, a gáztárolók nem a teljes téli szezon kifedésére lettek kitalálva, hanem az állandó csővezetékes gázszállítás támogatására, hogy a téli szezon megnövekedett keresletét fedezni tudja.
Azt is kiemeltük, hogy Szlovákia ugyan a többi uniós tagállamhoz képest jól áll tárolás terén (de még ez sem teljesen elégséges a téli szezonra), súlyos problémákra kell készülni a tél utáni időszakban is.
A dilemma lényege, hogy 2021 márciusában rekordalacsony tárolószinten zártuk a fűtési szezont a szokatlanul sokáig húzódó tél miatt. Ezután az energiaválság első hulláma miatt 2021 őszén rekordalacsony szinten kezdtük a rákövetkező új szezont, ami miatt a 2022-es tavaszi tárolóállások még szűkösebbek voltak. Most erőltetett menetben is csak 80 százalékon állunk, de nincs elég gáz, így 2023 tavaszán valószínűleg teljesen kiapadnak a tárolók, vagyis nulláról kell majd őket feltölteni úgy, hogy nem lesz elérhető mennyiség a piacon.
A Bloomberg lényegében ennek az örvényszerű trendnek a hatásairól ír.
Európában természetesen az előttünk álló téli hónapok biztosítására fókuszálnak. Az uniós kormányok eddig összesen 300 milliárd eurót fordítottak a lakosság és cégek energiaellátásának alátámogatására, enyhülésre azonban még évekig nem lehet számítani.
„Valahol 2025-2027 között fogjuk látni, hogy az európai árak visszatérnek a 2021-es év eleji szintre”
idézte a Bloomberg Ed Morsét, a Citigroup nyersanyagkutatási részlegének elemzőjét. A kijelentés számokban annyit tesz, hogy a gázár 20 euró/MWh alatt lesz, a villanyáram pedig 60 euró/MWh alatt. Összehasonlításul: az előbbi ma 240 euró körül inog, az utóbbi 530 euró körül.
Egy másik Bloombergnek nyilatkozó szakértő azonban elég sötét jövőt festett le:
„Mindez a kereslet drámai visszaeséséhez vezet. (…) Az embereknek meg kell változtatniuk az életmódjukat. Ritkábban ülnek autóba, kapcsolják fel a lámpát, visszaesik az ipari termelés”
fogalmazott. Mi ehhez hozzátesszük, hogy nem az Egyesült Államokról, hanem Európáról beszélt.
Az elemzés felhívta a figyelmet, hogy Moszkva könnyen felveheti a céljai közé, hogy teljesen kiéheztesse energia terén Közép-Európát (Németországot és Lengyelországot), és ha ez így lesz, akkor evidens, hogy az Ukrajnán keresztül haladó gáztranzit is veszélyben van.
Az is nyilvánvaló, hogy nincs elég LNG a piacon, hogy helyettesíteni tudja Európában az orosz gázt, a globális termelési kapacitások bővítéséhez pedig legalább három évre van szükség, közben pedig Európának az ázsiai piacokkal kell megküzdeni a szűkös szabad kapacitásokért.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.