Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber

 

Zajlanak a találgatások az Északi Áramlat három ága ellen elkövetett szabotázsokkal kapcsolatban. Egyesek Oroszországot vádolják, mások az USA-nak hálálkodnak. Nehéz kiigazodni a helyzeten, tény azonban, hogy új szintre emelkedett az Oroszország és Nyugat közötti energiaháború, és Európa semmi jóra nem számíthat.

 

Az elmúlt néhány hónapban drámai változásokon ment át a nyugati narratíva. Először Európa gazdasága elleni orosz támadásként tálalták az orosz gázszállítások szűkítését. Ezzel párhuzamosan azt állította a mainstream sajtó, hogy nincs is szükség orosz gázra.

 

Mikor kiderült, hogy Európa energiaellátása súlyos veszélyben van, megint Oroszország volt a felelős annak a gáznak a nem szállításáért, amire Európa állítólag nem is tart igényt. Ma azt olvashatjuk minden nyugati fórumon, hogy Európa felkészült a télre az orosz gáz nélkül is, a szankciók működnek, Oroszország jövőre recesszióba süllyed, Európa pedig nem.

 

 hirdetes_810x300  

Az emberek joggal érzik úgy, hogy meg akarják vezetni őket. Éppen ezért érdemes lehet megnézni néhány forgatókönyvet arról, kinek mekkora érdeke fűződhetett az Északi Áramlat 1 és 2 szabotálásához. Nem igazán azért, hogy eldöntsük, ki felelős a történtekért, inkább csak azért, hogy kapjunk egy hozzávetőleges képet az egymásnak feszülő érdekekről és a játszma jellegéről.

 

Oroszország

 

Ami miatt gyanús: Nem alaptalan az a feltételezés, hogy Moszkva fel akarja verni az energiaárakat. Az orosz-ukrán háború egyik különös velejárója, hogy kevesebb leszállított mennyiségek mellett is rekordnagyságú bevételre tett szert Oroszország. Az elmúlt időszakban pedig csökkent a gáz ára. Az is igaz, hogy egyik sem üzemelt a két Északi Áramlat vezetékből, így ha az oroszok követtek el „önmerényletet”, per pillanat nem volt vesztenivalójuk. A szabotázs egyébként lehetett kemény üzenet Lengyelország számára is a frissen átadott lengyel-norvég gázvezeték kapcsán, hogy akár ők is sorra kerülhetnek.

 

Ami miatt kétséges a vád: Ugyanakkor az Északi Áramlat 1 és 2 sokmilliárd eurójába került Oroszországnak, a 2-es korridor pedig még csak el sem kezdte visszatermelni a belefektetett 11 milliárd eurót. Az sem mellékes, hogy ezek a vezetékek közvetlenül szállítottak gázt Oroszországból Németországba, orosz bevételeket biztosíthattak volna a jövőben Lengyelország és Ukrajna megkerülésével.

 

Fontos részlet, hogy az orosz inváziós hadműveletek Ukrajnában már az ukrán energetikai infrastruktúrát is célozzák, Moszkva pedig épp most tervezi szankcionálni az ukrán Naftogazt – értsd: elzárni az Ukrajnán keresztül menő gázvezetéket.

 

Illetve Oroszországnak már csak annyiból érdemes lett volna a vezetékeket békén hagynia, hogy fenntartsa a Németországban tízezreket megmozgató demonstrációkat, amelyeken az Északi Áramlat 2 beindítását és az oroszellenes szankciók eltörlését követelték az emberek. A követelések fele a szabotázzsal értelmét vesztette.

 

Ami a lengyeleknek irányzott burkolt fenyegetés elméletét illeti, nehéz elfogadni, hogy ennyire drága megoldást választana Moszkva az üzenetküldésre. Ráadásul ha a lengyel-norvég vezeték ellen készülne lépni, most csak annyit ért el, hogy jobban fogják őrizni, mint eddig.

 

Ukrajna

 

Ami miatt gyanús: Az ukránoknak alapvető érdeke gyengíteni a megszálló ellenség hátországát. Ráadásul a Balti-tenger alatti gázvezetékek sérülésével az Ukrajnán keresztüli szállítás felértékelődött, amit Kijev legalább arra felhasználhat, hogy több tranzitdíjat sajtoljon ki Moszkvából, vagy elodázza az ukrán gázcsapok elzárását, amit a Kreml a minap lengetett be. Szintén gyanús elem, hogy az ukránok egy másik vezeték esetében már alig burkoltan fenyegetőztek merénylettel.

 

Épp a Magyarország ellátásában is részt vállaló Testvériség korridor esetében nyilatkozták egy alkalommal úgy, „hogy adott esetben még történhet valami” a vezetékkel.

 

Ami miatt gyenge lábakon áll a vád: Kevésbé valószínű, hogy Ukrajna képes lenne egy ilyen tengeri műveletre 60-70 méterrel a vízfelszín alatt. Még kevésbé valószínű, hogy erről az USA-val nem egyeztetett volna. Persze, elvileg Ukrajna saját erőből olyan ellentámadásra és ellenállásra sem lenne képes, mint amit az oroszokkal szemben az elmúlt hetekben tanúsított…

 

Egyesült Államok

 

Ami miatt gyanús: Megvannak a szükséges eszközei, megvan a stratégiai indok (Németország és Oroszország elválasztása), megvan a politikai indok (Ukrajna támogatása), és volt alkalma is. Nem mellesleg, az Egyesült Államok számára is jól jön a magasabb gázár – energiaválság nélkül még évekig, talán évtizedekig nem lett volna versenyképes az amerikai LNG.

 

Egyébiránt a volt lengyel külügyminiszter, Radek Sikorski a Twitteren különösebb gond nélkül köszönetet mondott az USA-nak azért, ami az Északi Áramlat vezetékéivel történt.

 

Ami miatt kétséges a vád: A valódi kérdés az, hogy Washington tényleg hajlandó-e ennyire kiélezni az energetikai háborút, és ennyire saját szövetségeseinek érdekei ellen lépni. És ha igen, fenyegeti-e nemzetközi botrány veszélye. Az elmúlt hónapok után nyilvánvaló, hogy ezekre nem lehet egyértelmű nemmel felelni. …

 

Lengyelország

 

Ami miatt gyanús: A lengyelek legalább annyira akarják az orosz verséget, mint az ukránok, ha nem jobban. Ráadásul a lengyelek alig titkoltan a német gazdaság gyengülésében is érdekeltek. És a vezetékek elleni szabotázsakció akkor történt, mikor épp átadták az Európa energiaellátásában mérföldkövet jelentő norvég-lengyel gázvezetéket.

 

Ami miatt gyenge a vád: Semmi sem utal arra, hogy közvetlen, rövid távú érdeke fűződött volna a lengyeleknek egy ilyen lépéshez, tekintve a lebukással járó következmények kockázatait. Persze megtehették, de ha így is volt, előbb biztosan kikérték Washington véleményét az ötletről…

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.